Bejegyzések

Járda-szigetek

Kép
Van az a szakállas vicc, tudjátok:
- Mi idén a Seychelles Szigetekre megyünk nyaralni. És ti? - Mi a Járda-szigetekre. 
Szóval. 
Még németeknél beszélgettünk, hogy szóljak ha unom a munkát, ha nem kihívás, akkor kapok/adnak másabb érdekesebb feladatot. Amit szeretnék.
Akkor kedvesen mosolyogtam, hogy van meló bőven, és a cég sincs a zsigereimbe (hálaajóégnek), de majd egyszer lehet.  A sztori persze nem oda fut ki, hogy most mennyire unatkozom. Hanem hogy szexualizálja meg a jeges medve itt élhetném le a teljes életem, akkor se végeznék ennyi "izgalmas" "tanulságos" "érdekes" "különleges" feladattal. Szerintem az elmúlt két hónap történései más normál ember munkaügyi életében kábé 20 év alatt esnek meg. Ehhez képest én tényleg töredéke alatt a kapom meg ezt a "fejlődésemet szolgáló" munka mennyiséget.... 
Talán egyszer elmesélem... 
Most viszont döntöttem. Egye meg a kutya meg a macska. Megvettem a Queen+Adam Lambert koncertre a jegye…

Konyharuha égetés

Kép
Azon kívül, hogy megfőztem az idei első lecsót, ami szerényen szólva is zseniálisan sikerült, szóval valahogy felgyújtottam a konyharuhát. 
Alapvetően csak a konyharuha veszett oda. Meg a lakásom friss üde virág illata. (a méltóságomtól, hogy egy szál bugyiban ugráltam és legyeztem, majd olyan vizet engedtem rá, hogy visszacsapott a mosogatóból és szerteszét fröcsögött, na szóval a méltóságomtól és a michelin csillagomtól most tekintsünk el) 
Basszus olyan bűz van, mintha legalább valami rémséges rémes sátánista patkányszőrt égető szertartást tartottam volna az elmúlt 4 évben folyamatosan. 
Valakinek van valami tippje, hogy tudnám eltüntetni ezt a szagot?!
Szerintem mérgező.... a konyhát többé meg se közelítem gént aktiválta bennem....
És persze ennek a videónak SEMMI KÖZE a figyelmem elkalandozásához....


Toklász

- Ne rázd a fejed! - De ha egyszer csikizi a fülem, Gazdi. - Basszus, ez toklász. - Mikász? NÉéééééééééééééééézd hogy repked a fülem! - Fejezd be a fejrázást. Elég.  - De fáj.  - Megyünk Dokihoz. - Doki? Nincs baj, kérek nasit. - 8-ig nyitva van. Megyünk.  - Őrölt vagy. Semmi bajom. NAAAAAAAAAAAAA! Ne piszkáld a fülem mert megnyallak! - Oltási kiskönyv irány és megyünk. Hiába bújsz el, megyünk.  - Menjen veled a szomszéd csivava, én maradok. Kérek husis vacsit. 
Persze, Dió nem tud beszélni, de attól még szó szerint ez volt. Sajnos nem csak simán kibányászták a füléből a toklászt, hanem altatni kellett. Na most akinek a karjai közt altatták már el a kutyáját, az tudja, hogy ez egy kínzás, kő kemény gazdi kínzás. Valami kegyetlen érzés ahogy elszáll az erő a kis testéből, még akkoris ha tudom, hogy ez kell. Aztán persze utána az ébredése, és hogy sírt, olyan keservesen, és halucinált, és nem bírt lábra állni.  A Doki néni haláli jófej, és nyugtatott, hogy ez végülis olyan mintha mi elmeg…

Egy szerelem lezárult

Kép
Van ilyen.

Pedig igazi volt és mély. Imádtam. Imádtam minden jóságát és imádtam minden kisebb hibáját. Velem volt jóban, rosszban.

Annyira emlékszem, amikor először vittem haza Anyuékhoz. Leizzadtam elfáradtam, szerettem. És velem volt mikor APK-t elhagytam. Ahogy magamra zártam az ajtót, ahogy a központi zár kattant.... Sose felejtem el.

Ahogy a lopott randit vele SzSz-el Győrben, a tónál éjjel.

Vagy csapongva, de az a behavazott március 15.-e. Hogy akkor se hagyott cserben.

Horvátország, a nyaralások, a szerpentinek, a 85 fokos lejtőn a kézifékes elindulás helyett a visszagurulás....

Az Ikeás bevásárlások.

Apunak a fűnyíró... Vagy a virágpolc, ami úgy fért be, hogy átszúrta a tüdőmet, és hogy mennyit de mennyit nevettünk, hogy mennyire nagyon szeretem.

Az első autóm tegnap más gazdához került. Az én tökéletes, szépséges Skoda Fábiám. Kiszolgált, szerettem, szeretem. Megsirattam. Szívem szakad meg, annyira sajnálom... De ideje volt.

És az új? Olyan is van. De nem tartom most helyén valónak, …

Jogok

Van joga a nagy szerelemnek az esküvő előtt a menyasszonynak egy hatalmas dobozt ajándékozni, amiben a közös képek, élmények, régi repjegyek, együtt megszeretett könyvek, a kedvenc festmény, válogatás zene CD lapul?
Igen. Ha a nagy szerelem a vőlegény. Ellenben ha nem... ez nem lehet kérdés. 
Van joga azt mondani egy nőnek, hogy a férfi elvette az éveit és a fiatalságát? Nincs. Még akkor sem, ha a férfi fűt fát ígért. Ez sem kérdés. 
Akkor mihez van jogunk?  Megélni és megvalósítani a terveinket, vágyainkat. Szélesebb látókörben bátrabban élni, mozogni. Toleránsabbnak, megértőbbnek, és elfogadóbbnak lenni. 
Hát ne tudjátok meg milyen hétvégém volt...



Acélos királykék hercegnő - Verde módra

Kép
Vettem egy hosszú nyári szoknyát a Mangoba. Szatén, acélos királykék, picit rakott, meseszép. Csodás az esése, és valahogy az egész olyan hétköznapi de mégis hercegnős. Nagyon csudálatos.
És voltak is pillanatok mikor úgy is éreztem benne magam. Mint egy hercegnő... 
Kivéve mikor nem. Mondjuk lépcsőn felfelé menet. Mert a cégénél még okés, felkaptam kecsesen a kis szélét, és libegtem....
Na de mégiscsak tegnap nyílt nálunk az Aldi, és hát tutira be kellett oda menni, és venni néhány eztazt, és akkor otthon, a lépcsőházban már kevésbé tudtam szépen libegni. De megoldottam. Boldogan nagyokat lendítve a lábaimon örömmel konstatáltam, hogy szoknya fellebben, én meg gyorsan tudok egy fok lépcsőt haladni. Vigyorogtam magamon, hogy azért ez elég gáz, de vicces. 
Aztán rámköszönt az egyik szomszéd, én meg kiestem a lábfellendít lépcsőtlép gyors ritmusból és akkorát zakóztam a lecsúszott hercegnő szoknyámban, hogy a híres kifutós modell balesetek hozzám képest....
Szomszéd felsegít, aggódva k…

Nincs egy...

Kép
.. göncöm se...
Szokás szerint. És ahogy reggel már harmadjára cseréltem bugyit (mert fehér nadrág alá test színű kell, de ha lecserélem feketére, akkor ne legyen már fehér, aztán ha mégis a bézs szoknya a nyerő.....)
Szóval szokásos reggeli nem tudom mit vegyek fel. Nem érzem jól magam semmiben nem nézek ki jól semmiben érzés. Csak hogy most már egy ideje nincs aki megnyugtasson, hogy de, jól nézel ki. De, minden rendben. De, ki mehetsz így az utcára. 
És ma ez nagyon hiányzott. Nagyon hiányzik Lakóbarát. Tudom, élet rendje, hogy elköltözött, de attól még hiányzik.... 
Mármint, tök jó, hogy enyém a lakás! Hogy csend meg nyugi, és tényleg örülök, csak... Hát na....