Reggeli ködben

Az álomködöt áthasítja a Telefon éles, sipító  minden reggel kegyetlen hangja. Matatok utána, megtalálom, sokadjára letapizom. Elhallgat.
 
Nyújtózom. Kelni kell. Az oldalamra fordulok, a résen át figyelem, ahogy Dió még horkolva alszik. Ha hagyja, márpedig most éppen hagyja, akkor lustulok én is, magamra húzom a takarót, elbújok benne amennyire csak lehet.
 
Kávé illat csapja meg az orrom, érzem, ahogy egy nehéz test az ágyamra ül. Lefejti lassan a takarót rólam, megcirógatja az arcom, közel hajol, és megcsókol. Duruzsol valamit, amitől az a dejóleszfelkelni érzés fut végig a gerincemen, megfogja a kezem és....
 
... és megint szól a Telefon. Álmodtam. Csak álom Volt.....
 
 
 
 
 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fehér ing

Ex-APK

a csempész süti