Szingli szombat este

Kitakarítottam nagyjából, kimostam, kutyát levittem sétálni, vettem fürdőruhát, beáztattam a lábam, lereszeltem a sarkam, kilakozztam a körmöm, kutyát levittem ismét. Megvacsiztam, és bekucorodtam a tévé elé.

Gondolkodtam, hogy mit válasszak. Nézzek tévét, dolgozzak, vagy fejezzem be az Ezer éve lekezdett könyvet. A munka okos döntés, a tévé butít, a könyv meg azért hever Ezer éve olvasatlanul az asztalomon, mert nagyon nagyon nagyon unalmas, ellenben kiváncsi vagyok mi lesz a rinyáló picsával a végén.

Ha most mélyen a szívembe nézek, ez azért kicsit szánalmas. Na jó. Nagyon. Mostanság ugyis azon elmélkedem, hogy mennyire és milyen mértékben kell elengedni az álmokat, hogyan kell azzal élni, hogy van, ami nem sikerülhet, de ezzel együtt mégis örülni annak amit elértem és belátni azt, hogy azért az Sem kevés...

Persze, ez magában foglalja a jövőn és a jelenen való gondolkodást....

A jelenen, hogy harminc évesen szombat este három csodás program közül választhatok, és mind mind... hmm... pöttyet magányos. Ami nem baj, csak......

És már épp lovaltam bele magam a gondolatba, mikor Zenmester és Zenmesterné felcsöngetett egy nagyobb vödörnyi vodkával, hogy akkor iszunk és bulizunk.

Tanulság? Mindig történhet valami váratlan jó. A fiatalok újabban egy szál melltartóban és bugyiban buliznak,  és tényleg nem bírom az alkoholt. Ergó: bár öreg vagyok, de néha akadnak jó dolgok is.

Bár hozzá kell szoknom a gondolathoz, hogy a szombat estéim inkább olyanok lesznek végig mint amilyennek ez tegnap Indult.....

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ex-APK

180 fok

Fehér ing