Minden (újra)kezdet nehéz

Megvan annak is a maga bája, ha az emberleánya combjába hétfőn reggel fél hétkor beleáll egy két kilós mappa sarka.
 
Mert ez a mozzanat úgy ránt vissza a valóságba, hogy elűzi az utolsó kósza emlékképét is a két hét valótlanásgnak, amit nyaralásnak hívnak.
 
Volt Volt fesztivál, és Volt SzSz szülőknek történő bemutatása. Na meg Crazy Dance sátáni körhinta, és ebből fakadó maradandó csipőcsont sérülés.
Aztán akadt még levezetés horvát barátainkhoz, ahol az esőn kívül a tenyérnyi tücskök jelentették a legnagyobb gondot, és az, hogy nem jöttek értünk a kalózok, hogy elraboljanak, pedig a sós vízben milyen jól is lehet úszni, még annak ellenére is, hogy a gyomrunk megvolt tömve mindenféle, kollégistákat is zavarba hozó kajákkal. Na meg az utolsó nap a tűző napon leégő térd és hónalj, Amin talán még az Agymenők tudósai se tudtak volna segíteni, pedig az esősebb napok végett megnéztük legalább háromszor az 5. évadot. Meg az Ózt. Na az rosszabb, mint két esős hét a tengerparton.
Feküdni, lenni, enni, inni, pihenni, néha aggódni a jövőn és az úttalanságon és az elhatározásainkon... Mégis a tengerben elmerülni, és röhögve agyalni, hogy melyik koszos törölköző kié...
 
Jó Volt, talán igaz se Volt.....


Megjegyzések

  1. Én most ebből egyetlen mozzanatnál leragadtam és csak pillázom! Mi vaaaaan??? Ugye tudod mi az!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Komolyan nem jöttek értünk a kalózok.... :(

      Törlés
  2. Tudom, hogy tudod, hogy nem erre gondoltam...
    És NEM VAGYOK ROBOT!!!!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudom. De most mit mondjak?

      Törlés
    2. Hát, hogy hogyan került a légy a levesbe???

      Törlés
    3. sehogy....
      ha tudom a végkifejletet, majd mesélek.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Ne kímélj, kibírom

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fehér ing

a csempész süti