Vőgyerek(ek)

- Hozod SzSzt búcsúra?
- Nem.
- Kár. Miért?
- Más dolga van.
- Pedig még sütnék is neki. Mi a kedvenc süteménye?
- Nem tudom.
- Nem tudod?!??? Hogyhogy?
- Anyu, fogalmam sincs, mi a kedvenc süteménye.
- Kár. Pedig már apád felhozta a másik két széket is, hogy mind a három vőgyerek le tudjon ülni.
- Mind a három vőgyerek?!??? Nem szaladsz kicsit előre? Talán esetleg kettő.
- Kézműves is hazahozta már az udvarlóóóját. Az három.
- Igen. Az kettő. Nekem nincs.
- Hát mért?! SzSz micsoda?
- Hát őőő... Ő.... Izé. Ő SzSz. Ennyi. De nem vőgyerek. Majd meglátjuk mi lesz. Ne hívd már vőgyereknek... Nem az.
- Dehát ott aludt melletted!!!! Akkor mi, ha nem vőgyerek?
- Attól, hogy mellettem alszik már vőgyerek?
- Miért nem?!
 
Pedig anyukám felvilágosult okos nő, de asszem ez most túl van a korlátain. Nem vitáztam vele tovább. Mondjuk vicces, hogy a középkorban legalább el kellett hálni a nászt, most meg bőven elégséges, ha mellettünk alszik a pasi....

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fehér ing

a csempész süti