Kérlek, hallgass meg

A mai társadalomban ömlik ránk az infó, annyi infó, hogy egyáltalán nem vagyunk már rá kiéhezve. Sőt, sokkalta inkább arra vagyunk kiéhezve, hogy végig hallgassanak minket. Nem az infót, hanem annak hallgatását akarjuk.
Mindenki.
Mert minket már nem hallgat meg senki.
 
Ezek nem az én gondolataim, de egyetértek velük.
 
Mert én is azt akarom, hogy igenis valakit érdekelejen, hogy mi van velem. Hogy meghallgasson, hogy ordítás nélkül reagáljon arra, amit mondok.
Azt akarom, hogy figyeljenek rám, és azt akarom, hogy úgy figyeljenek rám, hogy nem kell külön könyörgnöm, hogy figyeljenek rám.
 
És milyen visszás ez.... Hiszen valahol belül érzik a szenzorjaim, hogy én ugyan el akarom mondani, de a másikat nem érdekli, mégha ő azt is gondolja magáról, hogy érdekli, de valójában nem, hiszen ha elválunk, talán alig telik el fél perc és már nem fog emlékezni arra, hogy a szívem megszakad, az életem kettétört... akkor miért beszéljek róla? És akkor szájzárat Kapok. Szájzárat és szívzárat, mert egyszer még megpróbálom elmondani, aztán nem sikerül. Másodszor is... És akkor már látom az értetlenséget is... Harmadszorra pedig általában semmi jót nem Kapok, csak hogy hülye vagyok.
 
Így Volt tegnap is. Ültem a kocsiban, ültem az anyós ülésen, és hallgattam a kirohanást, amit az váltott ki, hogy egy át nem beszélt gondom, a kimondatlan szavak, és az értetlen jövő, meg az elvárások csak úgy csaponganak.... és csak hallgattam, ahogy nem is az én nevemet mondják a vita közben, ahogy rám ömlik valami, amit nem én érdemlek....
 
... aztán két letörölt könnycsepp között arra gondoltam, hogy milyen Volt állni a Sacré Couer-nél, hallgatni a gitáros srácot.... valahogy úgy kellene élni... valahogy úgy kellett volna élni....
 
Önzők vagyunk. Mind. Mindegyikünk azt akarja hogy meghallgassák.... Ezért már nem hallgatunk meg senkit....
 
 

Megjegyzések

  1. hmm lehetséges, hogy hangosblogot nyiss? Sajnos nem tudlak meghallgatni, csak olvasni szoktalak, de ha segít néha elképzelem, hogy te MONDOD amit írsz úgyhogy ez már egy féle virtuális meghallgatás :D Bár én a saját elképzelésű Verdémet hallgatom meg :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hangosblog :) Hmm... Előnye, hogy az iróniát mindenki tutira elsőre kivenné, hátránya, hogy a rikács hangomtól menekünétek. Jó ez így.

      És köszi! Nagyon köszi!

      Törlés
  2. Bogár jól mondja, mi meghallgatunk... de ez sajna tényleg kevés.
    A rossz hír h az ember végső soron mindenképp egyedül van. De ha ügyesek vagyunk, erről elég sokszor meg tudunk feledkezni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. két hete lefoglaltam időpontot, hogy elmegyek lovagolni. Meghoztad hozzá a kedvem. Na jó. túlzok. Körözgetni fogok egy karámban, miközben remélem egy jóképű lovászfiú tartja a gyeplőt :)

      Igen, azon vagyok hogy megfeledkezzek. Csak néha nehéz.

      De köszi! nagyon köszi :)

      Törlés
    2. :) Sztem jobban járnál ha egy képzett oktató tartaná a futószár végét. Utána ismerkedhetsz a lovászfiúkkal :D
      Remélem majd mesélsz.

      Törlés
    3. A képzett oktatók nem lehetnek jóképűek és magasak? :)

      Erről mindenképpen. Már most érzem, hogy ez nem lesz mindennapi Story :D

      Törlés
  3. Kutyakiképzőhöz is mehetsz :D Kutyád van, taláj ki valamit. Azok között is van olyan jóképű, hogy ihaj!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Ne kímélj, kibírom

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fehér ing

Ex-APK

a csempész süti