Kétszáznegyvenötödik bejegyzés, a randi

Utálom a LEROY-t. Hangos a zene , buta celeb a vendégközönség, sznobok a pincérek, túlárazott, értékelhetetlen a kaja, és az egész egy giccs. Nem látatlanba szidom, voltam már, rühellem. Az egyik létező legrosszabb randihely választás.
 
Hát persze, hogy a LEROY-ba gondolta a Srác, hogy elvisz vacsorázni. Húztam a számat. Aztán az se tetszett, hogy 215 cm magas. Nem érek a válláig. Állandóan felfelé kell néznem, kitekeredett a nyakam, és iszonyat kényelmetlen Volt. Meg a konfortzónámon kívül esett az egész. Én nem vagyok ahhoz hozzászokva hogy felfelé kelljen néznem. Hogy egy váll van a szemmagasságomban, hogy kicsinek és sebezhetőnek érzem magam valaki mellett. Ezen felül cigizik. Sokat. És szereti a startreket és galaktika rajongó. Meg nem jóképű. Sőt, nem is sármos.
 
Amikor a LEROY-ba kérte az asztalunkat, valószínűleg megérezte, észrevette, hogy nagyon nagyon nagyon mellényúlt. Teljesen lazán feltette a kérdést, hogy azt érzi, hogy ez nem, de hova igen? Mi lenne a jó? Így kötöttünk ki egy ma olyan nagyon divatosan hangzó romkocsmába, ahol  menő nagy tányéron kissemi helyett magyaros melegszendvicset vacsiztunk, rosé fröccsöztünk, és vártuk a vihart. Udvarias, előzékeny, tudja mi az illem. Gyakorlatilag ritka mint a fehér holló. Tudom, hogy hülyeség, de betolta alám a széket, mégha egy romkocsmába voltunk is. Vicces. És figyelmes. Úgy egy órás kemény munkája után elérte, hogy a nagyon nagyon régi Verdét valahogy a felszínre vergődte. Így még én is éreztem magamon, hogy csicsergő és szórakoztató vagyok, nem nyafogó, megfáradt és savanyú harmincas, aki sajnálkozik az elszállt évek felett. Okos. Nem tudtam lenyomni, mint azt a bizonyos rajzszöget. Irgalmatlanul sok mindenről azonos a véleményünk. És nem tolakodó, de mégis, értelmesen bókoló. Ennyi rejtett, de kedves és kreatív bókot nagyon régen kaptam. Meg persze nyilt Volt az egész. Semmi bujkálás, semmi jajj kilát meg, sőt, ez a "emberekköztvagyunkviselkedjunk" se Volt sehol.
 
Tartotta az esernyőt a megállóban....
 
Hát ilyen Volt.
 
 

Megjegyzések

  1. Ez egy egészen jó kezdet! :)
    És folytatás vajon lesz-e?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A helyzetből adódóan fogok még vele találkozni.

      De cigizik.....

      Törlés
    2. Cöö... emiatt azért még ne írd le. :)

      Törlés
    3. Nekem nem menne. Lehetne a legjobb fej a világon, akkor sem. A cigizés után visszamaradó szag hányingert okoz. Míg az nem zavar ha a barátaim cigiznek, hiszen nem jönnek túl közel hozzám, ezt nem bírnám elviselni a pasimon...És mivel nem várhatom el, hogy miattam ne cigizzen így a románc jóformán el se kezdődhetne. :(

      Törlés
    4. Ez igaz lehet. De nekem pölö még egyik cigizős pasimnak sem volt soha cigi szaga... lehet neki sincs... :)

      Törlés
  2. Ez engem is érdekel.

    Dömi Mami.

    VálaszTörlés
  3. A cigiről le is lehet szokni! Sőt, most már majd mindenki leszokik, amikor komolyra fordul az élete.

    VálaszTörlés
  4. Zé, miután megismert leszokott a dohányzásról, pedig sosem mondtam neki... csak úgy magától, mert tudta, hogy én rosszul vagyok még a szagától is.
    Bele se akarok gondolni, mi lett volna, ha nemet mondok neki emiatt... Pedig milyen gáznak éreztem, mikor írta a vonatról az sms-t, hogy ezen a r... intercityn még rágyújtani sem lehet.
    Szóval a helyedben adnék egy esélyt... egyet. :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Ne kímélj, kibírom

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fehér ing

a csempész süti