Hát ezt benézte....

Hónap utolsó napja révén bármennyire is dögrováson vagyok, be kellett jönnöm melózni. Nyakig ülök a melóban, a szokásos egyebek és holnaptól felvettek egy új kereskedőt, de nyilván, amit kértem hogy csinálják meg, nem csinálták, így az adatainak összevadászása...
 
Bejön az irodámba egy nyikhaj, köszönés nélkül.
 
- Verdét keresem.
- Üdvözlöm, én vagyok Verde Lunaria.
- Helló. Azt mondták neked adjam a cuccost. Majd te lerendezed.
- Bocsánat, Ön kicsoda?
- Ja én vagyok az új XXX-Vezető. Te vagy itt egyedül az emeleten?
- Akkor megengedem, hogy tegezz, ha már kollegák leszünk, és az illem is úgy kívánja. Nem, nem csak én vagyok az emeleten, még van itt két kollega. De holnap a XXXXXXX-Vezető biztosan körbe vezet majd.
 
Elmélázik a névtáblákon, megállapodik a tekintete a drága Gondnokunk nevén, ránéz az enyémre, majd ismét a Gondokéra.
 
- Gondnok Úr egyedül van egy irodában?
- Igen.
- Húúú, akkor ő nagyobb király, mint lennt a BigBoss.
- Tessék?
- Ő a Pénzügyi vezető, nem? Mondták hogy Verdecégénél, háklis a pénzügyi vezető. Kurvára szigorú.
- Hát, örülök a híremnek, ugyanis ÉN vagyok a pénzügyi vezető, ha már mindenképpen ragaszkodunk a titulusokhoz....
- Dehát te egy nő vagy!!!
 
 
Asszem lesznek még vele gondjaim.....
 
 
 
 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Ne kímélj, kibírom

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

180 fok

Az egyik pillanatban még falod a gyrosod, ásítozol a masszázstól, de közben be nem áll a szád, mert végre este itt a hónapok óta kisgyerekként várt koncert, talán egész életed legnagyobb koncert élménye, a következő pillanatban meg ülsz a kocsid anyós ülésén, nézed ahogy sötétedik, olvasod, hogy a net mit ír a stroke-ról, és még tagadod, hogy nemnemnemnem, ez nem Apuddal történik, ez nem a ti életetek ez valaki másé, ebbe most csak belecsöppentél, de a pályán a 127-es lehajtónál mikor Anyuddal beszélsz, és hallod az elcsukló hangját akkor realizálod először, hogy ez talán mégiscsak igaz....
Végérvényesen pedig akkor ég a tüdődbe, mar a szívedbe, és ránt össze görcsként mikor a kórházi ágyon meglátod, a nálad is sokkal jobban rettegő, síró Apukád. 
Szorítsatok Apukámért...
Rendbe KELL jönnie. 
Csak 54 éves....
És ő az én Apukám. 





További információk

Eretnek gondolat, de elvetve

Kép
Idén fogalmazódott meg bennem először és tényleg teljesen őszintén a vágy, hogy 24.-én ne szüleim karácsonyfája alatt ücsörögjek.
Nem bunkóságból, önzőségből, nemszeretemségből. Sokkal inkább a saját magam ünnepe miatt. Az én csendem és a nyugalmam miatt. Ami tényleg az enyém... Az én ünnepem.
De mindez elvetve. Természetesen megyek haza, sőt sokkal előbb is mint Szenteste . És azt is tudom, hogy jó lesz, mert szeretem a családom....
Csak most eljátszottam a gondolattal. Ami végülis valódi igény lett, de idén még nem reális.... Talán legközelebb...






További információk

Ex-APK

Ha Anyu hív, akkor legtöbbször "baj" van. A napi dolgok miatt kábé sose hív, mert nekem ingyen van, és akkor meg úgyis annyit és úgy csevegünk, ahogy akarunk. Szóval tegnap, amikor hívott, vagyis amikor csak a csörgést láttam, tudtam, hogy "baj" van, aztán köntörfalazott, de végül némi unszolásra...
- Hát valamit el kell mondanom. De ne légy ideges. (az megvan hogy ilyenkor ugye full ideg lesz az ember) És hát tudod, az élet ilyen, ez van.(atom katasztrófányi ember halálát láttam lelki szemeim előtt)ez már a múlt, kit érdekel.(úristen,mégis mi a franc történt?!) - Anyu... mi van. - A volt kollégám, a Pletykás Erzsi mondta, hogy APK sógornője bejelentkezett fodrászhoz, mert 26án mennek APK esküvőjére Pestre. Mert hogy nősül.  - OH.  - Igen, de nem viszek sütnivalót. Mondtam Pletykás Erzsinek, hogy hát sikerüljön neki és legyen boldog. Én nem haragszom rá. - Aha. - De sütnivalót nem viszek. De hát én azért nem haragszom rá.  - Ok. Igen. Legyen boldog. Nyilván mindenki megé…
További információk