Teakonyha, mint háborús övezet
Ajtó csukva, fülembe szól spotify wake up happy válogatása, klíma halkan zümmög, klattyogok a klaviatúrán, aztán hirtelen írdatlan nagy ordítás.
Csattanás.
Még nagyobb ordítás.
Székek csúsznak a padlón, talpak dübörögnek, felerősődő férfi hangok, csitító és uszító egyaránt. Válogatott káromkodások.
Lemegyek.
Ott az egész iroda. A két ellenfél, mint két bika fújtatva, hörögve anyázik, köztük egyik magasabb erősebb kollega, csitít míg azok fröcsögnek egymásra. A jelenet... Mint valami középkategóriás film kocsmai balhéja...
De nem. Ezek itt munkatársak. Kollegák a munkahelyükön. A vitát nem egy szerelmi háromszög váltotta ki, hanem a nézőpontok a menekült kérdésben, majd ebből a politikai hovatartozásuk. És persze a nem egyező vélemények....
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ne kímélj, kibírom