A sterssz és a naívságom

Még mindig hihetetlenül szar az ember ismeretem.
 
Feljegyzés magamnak:
OSTOBA VAGY! NEM BÍZUNK SENKIBEN!
 
Amúgy döbbenetes, hogy mennyire el lehet játszani az ember bizalmát. Mennyire hamar. Mennyire aprósgának tűnő fiszemfaszom kis pletykával lehet egy életre elvágnia magát az embernek.
 
Én hibáztam. De valaki nálam most nagyobbat hibázott. Hogy ezért én szívok-e? Igen.
 
De ezt most egy ordas nagy leckének fogom fel. És mindenképpen fel kell nőnöm a helyzethez. A helyzetemhez.
 
Szét vet az ideg. 
 
Hogy lehettem ennyire hülye?!

Megjegyzések

  1. Válaszok
    1. Később, esetleg. Ha már tisztult a fejem. A helyzet egyik nagy tanulsága, hogy indulatból TÖBBET SOHA nem reagálok.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Ne kímélj, kibírom

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fehér ing

a csempész süti