Tékozló kölök

Ismeritek biztosan ezt a remek történetet. Fiatalabb kölök elveri a családi vagyon felét piára, nőkre, kártyára, aztán hazamegy, és mindenki tárt karokkal várja, ökröt sütnek, vigadnak. A nagytesó, aki meg hulla fáradtan esik haza a szokásos napi robotból, aki végig ott volt, TETT és jó volt, na az meg fogja be és örüljön, ne legyen már f.sz. Mert milyen jó, meg jött a kis szutyok.

Igen, jártam hittanra, tudom, hogy az egész a megbocsájtásról szól.  De azért lássuk már be, hogy ez mennyire elcseszett...

Mikor már ezredszerre kerülünk a nemiszerv rossz végére a tékozlók miatt, mikor SEMMI nem változik, csak a hitegetés meg ígéret, meg minden, amivel a padlás teli, akkor is, komolyan akkor is alázattal jó képet kell vágnunk ehhez???? Most tényleg?!

Mert szegény rosszul döntött. Vagy döntés képtelen. Vagy mert nehéz sorsa van. Vagy egyéb komoly gondjai. Hisz csak arra vágyik hogy szeressék, és ő bizony szeret téged. Hát nyeld le, hogy tuti megint átvág, a szembedbe hazudik, lenyom egy blabla szöveget, legyél jó fej, bocsásd meg, mert pontosan tudja szerencsételn kölök, hogy mit veszít, de hát rosszul döntött, és neki ezzel kell együtt élnie. ÉLETE végéig bánni fogja, hogy ő így tett. Neki nagyobb teher mint neked. Szegény, szegény ő....

KOMOLYAN???

Köszi! Elég a saját rossz döntéseim miatt szívni, másoké miatt nagyon, de nagyon nem akarok. Van a saját szar döntéseimből is épp elég.

És igen, nem vagyok hajlandó a tékozló fiúknak újra, meg újra meg újra meg újra meg újra ökröt sütni. És örülni, hogy juppi "halott volt most éltre kelt, elveszett és megkerült".  Mert ezek a kis tékozló kölkök, ezek mind, szívják az energiám és minden tékozlásuk csak egy újabb téglafalt húz körém, amivel reménykedem, hogy legközelebb talán azon már nem hatolnak át. Ami csodás, hiszen zseniális atombunkert vonok magam köré, és lassan egy csillagok háborúját is kibírják a falaim, csak hogy tök jó, hogy nem látom tőlük a napfényt. Hogy Han Solo és Luck Skywalker együtt se tudná őket lebontani... Szóval ne csodálkozzak, hogy nem kerül hozzám senki közel.

Köszi, kedves Tékozló.

Hétfő reggeli indító morgásom olvashattátok, amiért utólagos elnézésteket kérem.



Megjegyzések

  1. Nna most ő a leánytezsvéred, ugyi?
    Minél messzebb határolódj tőle. Még annál is messzebb. És minden pillanatban tartsd a távolságot tőle.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát ez a távolság tartás nagyon nehéz....

      Törlés
  2. Ugyanezt érzem/élem 30 éve.�� Sajnos semmi vigasztalót vagy jó tanácsot nem tudok írni, csak együttérezni....(Én nem tudtam/tudom ezt a helyzetet megoldani, idôszakokra homokba dugom a fejem, majd úra és újra koppanok.) Távolságtartás, ha kivitelezhetô, segít valóban.��

    VálaszTörlés
  3. Ugyanezt érzem/élem 30 éve.�� Sajnos semmi vigasztalót vagy jó tanácsot nem tudok írni, csak együttérezni....(Én nem tudtam/tudom ezt a helyzetet megoldani, idôszakokra homokba dugom a fejem, majd úra és újra koppanok.) Távolságtartás, ha kivitelezhetô, segít valóban.��

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Ne kímélj, kibírom

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fehér ing

Ex-APK

a csempész süti