Mozik

Az az archetípusa vagyok a moziba járó fajnak, aki utál késni. Szeretem kényelmesen megenni a nachos/kukorica felét már az előzetesek alatt, lelkesen felkiálltok, hogy EZT MEG KELL NÉZNI, és el is határozom, hogy márpedig ezt meg fogom. Most tényleg megfogom.

A valóság meg az, hogy alapvetően nem találok moziba járó társat magam mellé. Tele a mozi remek filmekkel, amiket meg akarok nézni. De kivételesen most úgy tűnik, fel tudom úgy osztani a barátaim, hogy elkísérjenek....

Nem vagyok mozibuzi. De szeretek moziba járni. Imádom a pattogatott kukorica illatát, a vizezett narancs levet, az állig beszuszkolt kabátokat, mikor zsúfolt a mozi és nem lehet hová letenni... 

Szeretek a közösséggel nevetni, sírni, megijedni, fujjolni.

Aztán beszélgetni a filmről, még fél órán keresztül idézgetni belőle, hogy másnap már csak derengjen a poén.

Élmény. Ünnep.

Reggeli kutyázás közben meséltem, hogy holnap este megnézzük a Dr. Strange-t. Az egyik csaj teljesen kiakadt és olyan mozi ellenes szöveget nyomott, hogy csak pislogtam. A hálivúdi pénzhajhászáson át, a harmadik országok kihasználásán keresztül egészen a kukorica zabáló unintelligens közönségig. Nem mondom, hogy köpni nyelni nem tudtam, mert tudtam volna (na jó, a köpet lehet belefagyott volna a számba, olyan hideg volt), de azért meglepett. Persze, nem kell szeretni, sőt, lehet utálni is. Csak tényleg meglepett. És a lány annyira meg sértődött, hogy én viszont szeretek menni, hogy tovább is álltak a kutyusával, a távozásukat meg valóban némi döbbent csend fogadta, végül az egyik srác megtörte:

- Na igen, szar lehet, ha éveik Brad Pitt szeretője vagy, aki hiteget, hogy Jolie-val szar a kapcsolat, de a gyerek miatt egybe maradnak... Aztán most meg pofára esik... Én is felgyújtanám Hollywood-ot.

Arcunkra fagyott a könny a röhögéstől.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ex-APK

180 fok

Fehér ing