Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2017

Főzzön már rám valaki

Kép
Unom a főztöm. Nagyon.
Hétvégén csináltam túrógombócot, meg kókuszos kekszet, meg rakott padlizsánt meg húslevest, sült csirkét, meg sütöttem karajt, hogy ne bolti felvágottat egyek, meg sütőtököt, meg padlizsán krémet. 
És ahogy reggelire ettem a karajt, és raktam el a mai ebéd adagom, megvilágosodtam. Már tegnap is inkább ettem volna pizzát, vagy gyrost, vagy kelkáposzta főzeléket, vagy krumplis tésztát, vagy bármit, ami nem az én főztöm. Akármi, aminek az íze nem az enyém. 
Egyszerűen unom. 
Pedig lelkem rajta változatosan igyekszem főzni, főleg mert ilyen nyíg vagyok, de meguntam. Nem  a melót a sok kajával, hanem úgy az ízét. Az egészet. 
Pff.... 
Most enni sincs kedvem. Pedig azt meg így az IR mellett nagyon kéne. De nagyon nagyon nincs kedvem... minden olyan Verde-ízű....
Nem akar főzni rám valaki?! Esküszöm egy hétig nem fogok rinyálni, meg finnyáskodni....




Egész héten

- De én már úgy unom. Egész héten próbálkozom. - Egész héten? Dehát még csak kedd van.  - Hát. Ja. De vasárnap meg hétfőn is. Reggel is meg este is próbálkoztam. - Aha.... Akkor ez egy hét? - Hát. Legalábbis ez a hét. - Mondod ezt így kedden reggel. Valójában egy hétfőn vagyunk túl.  - Meg egy vasárnapon.... 
Na ugye hogy az idő relatív!





Kaja hétvége

Valójában szét edzettem magam a hétvégén. Pénteken is edzettem, szombaton futottam, vasárnap futottam reggel és este mentem edzésre. Szóval szanaszét, de komolyan. 
Mondhatnám, hogy ennek fényében az, hogy az egész hétvégém a kaja körül forgott, talán nem is baj. Főleg úgy, hogy közben azért nem is bűnöztem olyan nagyon. 
Pénteken hamburgerezni voltunk a csajokkal. Iszonyatos finom volt, a hambinál már csak a témák voltak pikánsabbak. 20 év házasság, meg 10 év házasság, meg gyerek, nem gyerek. Meg a 20 éves fiúgyerek 18 éves barátnője, és szex nem szex, a kitartás meg hűség, hiányok és megelégedés vagy még inkább beletörődés. Egyáltalán kell-e beletörődni, vagy mikor kell beletörődni, és 40 évesen már ugyse változtatni.... Hát nem egy habkönnyű rózsaszín pillecukor kupac volt a téma. De őszintén mondom, sokat tanultam belőle. 
Szombat reggel piacoltam. Izabella és Otelló. A gyerekkorom őszi ízei. Az igaziak. Valahogy az elmúlt soksoksok évben sehol nem lehetett kapni se Izabella szől…

Háromság

Kép
Előre bocsátom, hogy nem mindenki katolikus. Nem mindenki tájékozott ebben a témában, és az illető egy igen intelligens, okos, jól tájékozott emberke, csak a hittan maradt ki az életéből, mert nem milyen szellemben nevelkedett. 
És ez nem baj. 
Sokfélék vagyunk mindenféle tudással. 
- Jó, de ki a Szent Lélek? - Hát Isten része. Tudod, Atya-Fiú-Szentlélek.  - A Szent Lélek nem Jézus lelke? Mikor mennybe megy, utána.  - Neeeeeeeeem. Hát ő a hírvivő! - Hírvivő?! Mi van???? Hol egyistenhit ez akkor?!? - De hát ez a három ez egy.  - Az univerzum is egy. Akkor mi is egyek vagyunk. Ez hülyeség. És 8 év hittan után te se tudod megmondani, pontosan mi a Szent Lélek.  - Mondom hogy a hírvivő. Tudod, Szűz Mária és akkor jött, és lett a kis Jézus.... - Akkor mi?! Mintha spermadonor lenne. Inkább megnézem a Wiki-t..... A szeretet kiáradásának végpontja.... - Mondom, hírvivő. - Mint valami tévé csatorna. És itt mindenki pasi. Ez mekkora hímsoviniszta banda....  - Hát erre nem nagyon tudok én se mit …

Kedvencekkel ágyba bújni...

Kép
Újabban csendes estéket tartok. Amikor épp nem Dió mellett alszom el a nappali szőnyegen valami fura pózban, akkor az ágyban olvasgatok.

És hát most éppen nem találtam semmi olyat, mint a Szolgálólány meséje, így bár tetszenek a könyvek, de csalfa vagyok és csapongok. A kilengések mértéke ma reggelig nem tűnt olyan vészesnek, de amikor ágyazáskor megráztam a takaróm, repült a HP Bölcsek köve a Tűz serlegével, akkor azért némi önvizsgálatot kellett tartanom. Eleve könyvvel így nem bánunk, ezért összeszedtem az ágyól őket, így a következő hálótársakat sikerült kivadásznom az ágyneműmből:

Csurgó Csaba: KukoriczaHP Bölcsek köveHP TűzserlegeSteiner Kristóf: Lélek-bonbonJussi Adler Olsen: A 64-es betegnaplóM.C. Beaton: Agatha Raisin és a tűnékeny tündérekCecilia Ahren: Talált tárgyak országa Amúgy tényleg mindegyik tök jó, és nagyon szeretem, mondjuk ezek több mint fele sorozat, de hát na. Azért mégiscsak na. Ennyi könyvvel már mégse kéne aludni.

"Nem beszél magyar"

Kép
Megnéztem a postaládát és roppant lusta voltam. Értsd, liftet hívtam, hogy kutyástul az első emeletre menjek.

Lelkem rajta ritkán teszek ilyet, egy: mert egészségesebb a lépcső; kettő: morog a többi lakó, habár az én közös költségembe is benne a lifthasználat.

De nem is ez a lényeg. Szállok ki a liftből Dió ott sertepertél, előrerohan, megtorpan, nézem mi van, mi ez a "riadalom". Egy pillanatra én is megmerevedtem, hatalmas nagy fekete lakli kutya jön felénk farok csóválva, a gazdája meg épp nyitja az egyik bejárati ajtót. Hirtelen azt hittem rossz emeleten vagyok, nézek jobbra, nézek balra teljesen megzavarodva, a srác is csak pislog rám, aztán leesik, hogy minden stimmel, ez az én szintem, csak a srác meg a kutya "új"

- Helló, bocs csak azt hittem rossz emeleten vagyok. Mi még nem találkoztunk, ugye? Gondolom te vagy akkor az új lakó.
- Szijá. Bocsánát. Nem beszél magyar. English or Deutsch?
- Toll! Hello, ich wohne auch hier :D

Ő megörült hogy valaki beszél német…

Ilyen is volt

Félédesem. 
Az utolsó üveggel kezdtem meg. Amikor Neki vettem karácsonyra, magamnak is vettem egyet, aztán meg még egyet, mert ízlett. A neve itt jobban számított mint maga a bor. Értitek. Félédesem. Az egyik fele nála a másik nálam. És abban a viszonyban én soha nem lehettem az Édesem. Csak Félédesem.
Ültem a kanapén, borral a kezemben és méláztam. Még volt fél órám az indulásig.... 
Ahogy Ő ült a kanapé másik felén. Ahogy a semmiről lustán, vagy vehemensen beszélgettünk. Ahogy a lábam átvetettem a lábán. A tudat, hogy van. Hogy ő van. Csak az, hogy velem van... Ahogy csókolt. Az ajkai meleg íze. Az otthon, a biztonság, a belefeledkezés, a... 
Aztán megcsörren a telefonja. Nem, nem is megcsörren. Csörög. Rendületlenül csörög. Kitartóan. Azt mondja, ezt most nem veszi fel. A másik nő az. Pontosabban a NŐ. Nem veszi fel a telefont, folytatná, amit elkezdtünk, én hátrébb ülök és rá se nézek. 
Szokásos semmi beszélgetés. Semmi komoly.
Megint csörög a telefonja. 
Ezt már fel kell vennie…

Az új verda

Kép
A tegnapi esőben 4 baleset mellett mentem el, az egyikben 6, azaz HAT autó tört össze, a középső és a hátulról második szinte rommá.
Totál óvatos voltam, még csak nem is anyáztam. De csendben megfogadtam, hogy ha épségben hazaérek, akkor veszek egy tankot. 
Erre tessék:
EZT nyomta a képembe a nyet.

Jól nézne ki a lakótelepen....

Azért jó, hogy van Dió...

... mert így legalább nem beszélek magamban. 
Tegnap mosott ruhák elpakolása közben a kis lütyő meglépett egy zoknival. Aztán elhagyta, én meg már csak jóval később foglalkoztam vele, vagy inkább akkor se. Ahogy kiléptem a zuhanyból persze lelkes csóválással fogadott és oda meg vissza volt ez a kis eb, én meg ráléptem az elhagyott zoknira, picit (tényleg lényegtelenül picit) megcsúsztam, megijedtem, és ezt sikerült mondanom Diónak:
- Bakker, Dobby ma este se szabadul, legalábbis ha kinyiffanok biztos nem. 
A saját poénomon vihogtam vagy 10 percig és magyaráztam Diónak, hogy ki Dobby,  miért kell neki zoknit adni, és hogy lehet hogy nekünk nem is Dobbynk van, hanem egy másik házi manó, aki most jól besértődhetett, mert ledobbyztam és neki eszembe se jutott zoknit adni, de mit zoknit adni a nevét se tudom szegénynek...
Aztán saját magam kínzása végett megnéztem a múlt héten olyan sokat emlegetett Luxus Feleségeket aka Viasat3...
Az életbe nem gondoltam, hogy Rubint Réka nekem valaha sz…

Felnőttes

Kép
Hiányzik Nagymamám. A nevetése, a megértése, a keze, a nagy szemüvege, a könyvei, a sose hordott fogsora, ahogy hívott, ahogy a sparheltet rakta. A séták a zöldségeshez. A hangja.....
Hiányzik a házunk, ahol még gyerek voltam. A kazettás ablak, az emeletes ágy, az egymásból nyíló szobák, a szőnyeg, a kút az udvaron, a cseresznyefa a kertben. 
Hiányzik a kolesz. A szabadság. A három ágyas kis szoba. A beépített szekrény, a harc a meleg vízért, a barátok, a mocskos koszos mikró, a kis hűtő a szobában, a melegszendvics sütő. 
Mind olyan hiány, ami így marad. Emlék marad...
És van, ami még nem emlék. Még lehetne. Érezni a közelségüket, hallgatni a nevetésüket, a karjainkba zárni és soha el nem engedni, beleveszni az illatukba. Még még még még élményeket gyűjteni. Még még még együtt lenni. Még még még ott lenni. Még még még akarni. 
Így milyen egyszerűen szűnhetne meg a hiány....
És mégis....
Felnőttesen, fejet felszegve, okosan mérlegelve mást csinálok. Belátok, és elengedek. És megtanul…

Bor, mámor, Villány...

Kép
A parfümöm alapja pár napig most biztosan az érett szőlő lesz. És egy hétig napfényt fogok enni, mert a hétvégén magamhoz vett étel/ital mennyiség egy falunyi embernek elegendő...

Villány...

Tiszta romantika.

Csodás táj, észveszejtő borok, kedves emberek, fenséges ételek....

Olyan nagyon romantikus.

Menjetek. Mindenképpen. Én most még józanodom.






Testbeszéd

A "Lie to me" sorozat meg van? Imádtam! Tanultam belőle, a könyvet is kölcsön kaptam, és hát valami zseniális. 
Az emberek reakciói az egyes helyzetekben, annyira... olvashatóak. Persze másokon jobban látom, ha kívülről nézem, mint magamon vagy ha konkrétan engem figyelnek, de iszonyú érdekes. 
Hétvégén baráti "őszülés" volt, borozgatás, város nézés, kajálás, lazulás. Ritkán vagyunk ennyien így együtt, és hát esik szó minden féléről, és beszélgetünk, főleg egymással. Nem az aktuális pasival/csajjal férjjel/feleséggel, hanem a barátokkal. Mert ritkán látjuk. 
Lakóbarát, és férje (legyen a férje, mert miért ne, bár hivatalosan nem az, de ez a "mármindegy"), szóval lakóbarát és férje is velünk voltak. Mióta Lakóbarát elköltözött, szinte semmit nem beszéltünk. Ha mégis, az bájolgás volt, mert irgalmatlan nagyot változott a pasi hatására. Hogy jót-vagy rosszat, nem tudom, megváltozott, elvesztette a realitás érzékét és a férje lett az élete. Máskor is zavart …

Seriseri néni

Kép
Emlékszem, ahogy anyukám az osztrákoktól kapott bakelit lemezzel együtt énekli a seriseri-nénit főzés közben, a refrénnél megpördül, cini-cini muzsikára egyet jobbra egyet balra lép velünk. Ahogy arra is, amikor az ORF1-en először láttam meg ezt a csodálatos és vad szívtiprót. A szomorú barna szemével, a királyfis sérójával, Udo Brinkmann doktor után szerintem ő volt a következő életre szóló szerelmem...

Pfff-fogyokúra?!

Kép
Jelentem kihíztam minden göncömet a nyár folyamán. Ami azt jelenti, hogy 3 hónap alatt kismalaccá avanzsáltam.

Valahol olvastam, hogy 30 felett úgy kell számolni az egészséges fogyást, hogy az idő ami alatt felszedted azt kell szorozni hárommal és úgy fogod, tudod leadni. Ha kitartó vagy.

Akkor kezdjek el dolgozni a 2018as  bícsbádimon?! Addigra TALÁN lemegy az idei nyár?!






Holnap megyek IR-es edzőhöz, hátha tud ennél jobbat.

Pedig hogy megennék most egy karamell szeletet eperkrémmel....


Edzőtábor

Kép
Olyan mérhetetlenül hamar eltelt egy év. Az edző tábor is mintha most lett volna. Pedig dehogy. Egy teljes kerek év volt. 
Ez a hétköznapi önsanyargató sportom három napos verziója napi két edzéssel. A hivatalos verzió szerint. A nem hivatalos verzió az inkább az, hogy ez egy erős csapat építés. Pénteken lájtos buli volt, szombaton viszont... ajjajjj... Nem tudnám megmondani mikor röhögtünk ennyit és ilyen hosszan. Határozott rekeszizomlázam van, és olyan jól esett.... 
Az egyik legnagyobbat ütő poén, hogy nyelvtörőket mondtunk, és az egyik srác mondott egyet angolul, asszem ezt:
she sell seashells on the seashore
Döbbent csend telepedett a picit spicces társaságra, én meg...:
- A sárgabögre-görbe bögre még megy, de párszaszóul nem tudok. Aki olvasta a Harry Pottert, az a földön fetrengve és szó szerint fulldokolva röhögött. Aki nem, az meg azokon akik olvasták. 
Hát így leírva nem adja vissza... De jó poén volt.










Ovi, avagy szaranya

Dió ma ovis. Leadtam próba megőrzésre napközibe, mert lesz egy hétvége, amikor muszáj valahogy megoldanom az elhelyezését, és máshogy nem megy.

Most aggódom. Hogy bassssszki szegény lelke.

Mert tegnap is szaranya voltam. Fél nyolcig dolgoztam 5 helyett, és mikor hazarohantam értem, csak bevágtam a kocsiba és vittem kozmetikushoz, amit amúgy is utál. Aztán hazavittem és nem kapott husis vacsit mert ma éhesnek kellett lennie.....

Az oviba meg... Jajj bakkkker két főnök hívott, meg anyám, és basszus tényleg szó szerint lepasszoltam, az idegenbe ismeretlenbe és bár mindenki szuperlatívuszokba beszél a helyről, én most mégis...

Mert mi van, ha ő ehhez túl őőőőőőőőőőőő.... értitek, érzékeny, gyenge, félős, vagy megeszik a nagyok vagy ő eszi meg a nagyokat vagy valami neveletlen fenevad vérengzést rendez vagy egész nap ketrecbe van vagy fél füllel jön haza jobb esetben, rosszabban meg csak a fél füle....

És most olyan szaranyának érzem magam.....

SZEEGÉNY DIÓ

Parkoltam

Kép
Reggel ez várt a kocsimon.

Visítva vihogok!


"Tisztelt Vezető
ha, ideálsz, ilenétúdnód rendesen beálnod.
vagy ha netuc, meny tanfojamra. Azért festettemfel hogy rendesen ájunkbe.
Kőszőnőm. Megértésed."


P.S.: a bűnöm, hogy a mellettem lévőhöz igazodtam, de a felfestett vonalakon belül maradtam. Csak az új mellém érkező már máshogy parkolt így nem voltunk párhuzamosak..... De vonalon belül voltam. Komolyan. 



mertnemszülök margójára - avagy jesszusatyauristen

Kép
mert túlemancipálódtam. mert ha gyerek lesz nincs mozi nincs színház. nincs utazgatás. nincs nyaralás. nincs puccos kaja. nincs minden héten rakat új ruha. akkor ilyet nem lehet. havi 20 ezerből élni azt viszont lehet. hátha ennél magasabb a telefonszámlám akkor majd csinálok alacsonyabbat. meg időbe haza kell járni, nem csámborogni. és hetente takarítani kell, nem lehet elsinkofálni. és nem lehet túlórázni. karriert építeni meg főleg nem. jól keresni se. semmit. semmit nem lehet amit eddig lehetett.

mert akkor gyerek van.

mert akkor hiába éltél ADDIG teljes életet, ha gyerek van, csendben hajtsd igába a fejed. És két kezed szépen tedd össze. legyél hálás.

mert gyerek, az van.




PS: azért durva ez, mert egy általam imádott, szeretett, imádott személy véleménye....




Irány Surány

Valamiért automatikusan rákanyarodtam a Sopronba vezető útra. Kellett úgy 5 kilóméter amikor gyanússá vált az irány. Hogy ez csak valami megszokás, mert én nem erre lakom. Pest tökéletesen átellenben van 200 kilivel arrébb.
Azért még hajtottam egy kicsit, a következő településig, mert még mindig nem voltam biztos abban, hogy rossz irányba megyek. Mert ennyire nem lehetek zizi. 
De, lehettem. 

Görögbe fogadva

Kép
Alapvetően megvagyok, jól vagyok, minden oké, még próbálok magamhoz térni a nyaralásból....  Görögországi pici sziget tengerpartja az eddigi legmesésebb, amihez volt szerencsém. 
Meséljek? Jó lenne, de valahogy úgy bennem akad a szó...
Kellene még egy hét. 
Vagy kettő.
Esetleg oda kellene költözni....



Ex-APK

Ha Anyu hív, akkor legtöbbször "baj" van. A napi dolgok miatt kábé sose hív, mert nekem ingyen van, és akkor meg úgyis annyit és úgy csevegünk, ahogy akarunk. Szóval tegnap, amikor hívott, vagyis amikor csak a csörgést láttam, tudtam, hogy "baj" van, aztán köntörfalazott, de végül némi unszolásra...
- Hát valamit el kell mondanom. De ne légy ideges. (az megvan hogy ilyenkor ugye full ideg lesz az ember) És hát tudod, az élet ilyen, ez van.(atom katasztrófányi ember halálát láttam lelki szemeim előtt)ez már a múlt, kit érdekel.(úristen,mégis mi a franc történt?!) - Anyu... mi van. - A volt kollégám, a Pletykás Erzsi mondta, hogy APK sógornője bejelentkezett fodrászhoz, mert 26án mennek APK esküvőjére Pestre. Mert hogy nősül.  - OH.  - Igen, de nem viszek sütnivalót. Mondtam Pletykás Erzsinek, hogy hát sikerüljön neki és legyen boldog. Én nem haragszom rá. - Aha. - De sütnivalót nem viszek. De hát én azért nem haragszom rá.  - Ok. Igen. Legyen boldog. Nyilván mindenki megé…

33

Krisztusi kor. Mindjárt elérem. 
Hogy frusztrál-e? Kicsit. Az mondjuk félelmetesebb, hogy úgy érzem, a rossz döntések súlya van nagyobb arányban az életemben. Na nem azért, mert megbántam, csak valahogy nem tudok jól dönteni. 
Persze, mi az hogy, rossz döntés.... 
Mert van lakásom, meg van autóm, meg hitelem. És most estem haza a tengerpartról. Meg munkám is van. A szüleim, családom egészségesek, a barátaim zseniálisak. A párkapcsolat... az meg kicsit most olyannak érzem mint egy NAV ellenőrzést, próbálod jól csinálni, igyekszel nem arra gondolni, hogy bármikor jöhetnek, aztán ha jön, ha itt van, akkor derül ki, hogy amit te kicsinek gondoltál mérhetetlen hiba, amit nagynak, az meg kevésbé, és vagy jön a bünti vagy nem. Akarom mondani lutri. 
Megcsal? Nem csal? Kellek? Nem kellek? Kell? Nem kell? Jó? Nem Jó? Örökkön örökké? Ugyan... ha én így is gondolom, mert gondoltam már így, és éltem is ennek szellemében... A másik attól még bizony szuverén személyiség akinek nem feltétlenül... h…

Petőfi Rádió - Nemzeti bűntudat, az.

Kép
Illett volna végig hallgatnom az adást. De annyira felhúzott a pasas, hogy nem tudom nektek elmondani.

Szokásos reggel, szokásos autózás melóba, szokásos rádió váltogatás, mikor megakadt a fülem azon, hogy a pasi kijelentette, hogy valójában a férfiak akarnak gyereket, a nők nem. És persze, érthető, mert ha egy nő szül, akkor "roló le", de hát akkor is.

Értitek, "ROLÓ LE".

Majd a Kolleganője védte a nők becsületét, valamennyire, de a pasas annyira hímsoviniszta, hogy alig hagyta szóhoz jutni. Csak folyt belőle hogy szülni kell és a nő dolga, meg nem karrier hanem család, és hogy a gyerek az egyetlen értelme az emberi létnek, és folyt belőle, de tényleg csak úgy ömlött, a nőknekszülniekell szöveg.

A mondat, amikor azt mondtam, hogy vagy elkapcsolom a rádiót, vagy lehajtok a lágymányosi hídról:
 de miért nincs a nőkben semmi felelősség érzet, hogy egy fogyó társadalmat, egy nemzet fogyását meggátolják...

Na nem hallgattam végig. Nekem itt lett vége.

Szóval, kedves ura…

Igyál még egy fröccsöt....

... és fogd rá a nyuszira. 
Avagy azért vannak a racionális fiú barátok, hogy a sértett egót kicsit megsimogassák, hogy megvigasztalják, és biztosítsanak róla, hogy ők mint pasik, ők aztán már igazán tudják, hogy ők milyen köcsögök. 
Én meg egy hihetetlen ritka kincs vagyok, akiért összetehetné bárki két kezét és ezer életen át hálát rebeghetne. 
Na jó. Nem voltak nyálasak. Ennyire meg pláne nem. Realisták voltak, kábé ahogy alapvetően én vagyok realista. Mondjuk jó sok fröccs lecsúszott, de van ilyen.

Mert ez nem is szív fájdalom, hanem egó fájdalom. Pofon. Meg elmélkedni való, hogy miért vonzom be az ilyen embereket.

Mindegy. Majd lesz valahogy. A herceg már meg volt, és tovalovagolt a naplementében. Nélkülem. Békák hada viseli ajkam csókját nyálkás kis száján, merthogy nem változtak herceggé, akármilyen elánnal is smároltunk. Mondjuk én se vagyok hercegnő.

Még jó, hogy Dió 60 évig fog még élni!



Közhelyek

Kép
Omlásában súlyos a légvár. Meg hogy ha nem akarod tudni a választ, ne tedd fel a kérdést. És a telefon meg amúgy meg magánügy. Legbelső. Szóval NEM NYULKA PISZKA. Ja, én nyulkáltam. Baromira szégyellem és bánom. Őszintén.
Úgy látszik én vagyok a csaj, aki hárman párba jár. Mindig. 
Mert úgy tűnik egyedül kevés vagyok, vagy nem érek semmit. Vagy... áhh...
Pasit eddig nem írtam a blogba, mert babona, hogy nem kiabáljuk el. De ugye a babona is csak egy.... Hát most. 
Most mit csináljak? 
Komolyan, Kedves Olvasóim, komolyan... hát hogy?! Mégis.... A lelkem... És nem az fáj, hogy most már megint egy szééép szőőőőőőőkeee kékszemú zsenge okos csajszi.... Akkor se leszek szőke. 


Valójában persze sokkal jobban fáj, hogy már megint háromszög. Hogy már megint ez van. Nem azt mondja, hogy egy hülye picsa vagy. Vagy nem tetszik a szagod. VAgy kövér vagy. Nem. Hanem beújít egy szőkét. 
Úgy látszik az én komplementer halmazom a szőke kékszemű. 
Franc.
És akkor most legyek okos domonkos. 






Szolgálólány meséje, avagy az utunk Gileádba

Kép
Hát lehet, hogy ennyire hatással van rám a könyv, de ezek mind a tegnapi nap termései....

Természetesen kell hozzá a teljes cikk (igen, meg a könyv ismerete is):


http://divany.hu/offline/2017/07/25/melania_trump_dior_ruhaja_nem_egy_sima_ruha/


http://index.hu/tudomany/2017/07/25/sperma_nyugat_csokkenes/


http://index.hu/belfold/2017/07/25/nemeth_szilard_tusvanyos_ertekeles_soros_brusszel_media/

Pontok

Kép
Aki befejezte a szolgáló lány meséjét, az legyen olyan kedves, írja meg, hogy az utolsó előtti fejezetnél mi volt a reakciója. Mert nekem egy hangos bmeg. Talán Hentainál olvastam, hogy sok a más cucca nála. Tegnap egy dobozzal szedtem össze. Kiraktam az erkélyre, lehet majd válogatni.El kell fogadni, hogy van, aki nem akar változni. De miért akarna? Mert én azt hittem, hogy neki rossz? Rosszul hittem. Neki nagyon is jó, csak én nem vettem észre. Mert nem akartam észre venni. IR. Remek. A hétvégén aludtam és ettem és olyan jól esett. Most meg fáj a hasam és minden bajom van. Csodás. Dió reggel vacogott. Bemászott a takaróm alá, és a hasamhoz göndörödött. Az én imádott kis hülyém.... 

Gyikcsipsz

Kép
Igen, én vagyok aki nem tud helyesen gépelni....



Összeköltözni - a szülőkkel

Több ismerős, barát most összeköltözik a szüleivel, vagy még inkább az anyóssal. 
Szóval adott egyszer egy friss házaspár, újonnan vásárolt felújításra szoruló nagy házzal, és mivel anyósnak elege lett vidékből, eladta a házát és beköltözött oda. Pár hónapra. Én ismerem ezt Anyóst, és mint ember mélységesen tiszteltem, mint barát szeretem, de az ég mentsen tőle hogy 3 napnál többet kelljen vele lehúzni.
Ismerős anyukája szintén vidékről úgy döntött jön Pestre. Szociális otthonba ha máshová nem is. A baj csak az, hogy ismerős pasi párja, bár bírja az anyós jelöltet, de elég neki havonta egyszer. Vagy még inkább kéthavonta egyszer. Mert sokat beszél anyós. Rengeteget. És olyankor mindig ott van, vagyis inkább csak ő van? Pasi nem akarja hogy Anyuka szociális otthonba menjen (érthető, Anyuka életerős nő, nem is értem ezt a szocotthon mizériát)
Aztán vannak az építkezők, akik szintén összeköltöznek. Mármint a szülők mennek egy évre hozzájuk a panelba, mert szülők építkeznek, és hát.....

Riposztok a "mikor szülszre"?

Kép
A hiányos fogsorú nagynéninek:
- És gyereket akarsz? Mikor fogsz te szülni?
- Ezután. Te mikor csináltatod meg a fogaid? Nem zavar a pépes kaja?

A két gyerekes unokatesónak:
- Tudod, a gyerek a legnagyobb boldogság. Mindenkinek kell gyerek. Te nem akarsz?
- De. Persze. Az is cuki, hogy a pelusából most kente beléd a kakiját. Minden vágyam egy gyerek. Kakis akarok lenni.

A becsípett nagybácsinak:
- Aztán esküvő lesz?
- Lesz.
- Mikor?
- Az attól függ kié.
- Hát a tied. Mé' nem vagy terhes? Úgy ki vagy kerekedve!
- Basszus, jó hogy mondod. Megyek csinálok is egy tesztet, lehet hogy nem csak simán kövér vagyok, hanem terhes! Hogy ez nem jutott eszembe.

A saját apámnak:
- Pasik?
- Igen?
- Van? 
- A világ népességének jelentős része pasi. Szóval vannak.
- De van aki téged kezelget?
- Nem, mert én inkább szájalok, így nincs kedvük kezelgetni.


Egy idő után nem ugattak be. Rohadt fárasztó. Rohadtul elegem van. Ha találok valakit, az se lesz úgy se jó. Nekik. De hogy nekem milyen, az meg kit ér…

Kisautó

Kép
- Milyen aranyos kis kocsid van.
- Kösz.
- És beférsz?
- Be.
- De miért vettél ilyen kicsit?
- Mert én se vagyok túl nagy**.
- Hát szép piros.
- Az.
- Autópályán azért tud menni 120-al?
- Nehézkesen***, de igen, tud.
- Tényleg aranyos ez a kis autó. 
- Hát tényleg kösz.

A Hölgyemény egy Fiat Punto tulaj. A szóban forgó kis autó, pedig az én Honda Civic-em, 1.8-as turbó motorral, sport változatban. Igen, az a fajta, aminek legtöbbször a seggét látják az emberek egy pillanatra ahogy elhúz mellettük...

Gondolom értitek, hogy miért nem haraptam át a Hölgyike torkát. Kár lenne érte. Boldogok a lelki szegények.*



*    igen, mindehhez felhúzom az orrom és mocsok bunkó vagyok. pff. Meg nagyképű. És beképzelt. Mert minden autóm egy kicsit a gyerekem is. pf.
**   továbbra is 184 magas vagyok.... igen, irónia
*** nehézkes, mert általában 140-el akarja harapni az utat


Könyvek, amik kihatnak

Olvasok néha olyan könyvet, ami annyira magával ragad, beszív és nem enged, hogy ha lerakom is a "világában" élek. 
Az Időutazó felesége óta olvastam ugyan jó könyveket, de semmi nem ragadott magával, semmi nem férkőzött az álmaimba, valahogy egyetlen könyv szövege sem érintett meg. Na jó, ez nem igaz, mert olvastam zseniális könyveket, csak hát... Hiányzott az a plussz, az a jajj érzés, az a... hmmm... értitek... 
És most meg van. Megint megvan. A szolgálólány meséje. El akartam olvasni, még alig 17 éves fejjel, és nem engedték. Vagyis még talán 17 se voltam, és a jelszó az volt, hogy nem nekem való. Most meg ahogy az HBO elkezdte nyomatni a sorozatot, beugrott, hogy én ezt már egyszer régen olvasni akartam. 
Irány a könyvesbolt, kedvenc eladóm megmutatta hol találom, megvettem, és az első szótól belém ivódott, vagyis inkább a bőrömre írták, engem karmol a toll hegye... Döbbenet. Döbbenetesen jó. Félelmetesen nagy hatással van rám az egész. 
Valójában nehéz szavakba foglal…

Blogbabona

Kép
Vacilláltam, hogy írjak-e a srácról. 
Mert mi van, ha... de ha itt elkiabálom, és akkor azért nem? És a francba...
De biztos ismeritek a "cseszd meg medve a fűnyíród" viccet.
Szóval mondjuk úgy, hogy felfedezni véltem némi nemű érdeklődést az ő és a saját részemről is... Mert figyelmes, okos, vicces, és tegnap hosszú idő óta először biztonságban éreztem magam mellette, mert kérés nélkül (?ezhülyeség!) kvázi megvédett. És ez nekem fontos és jól esik és jajj...
Hát most meg ott tartunk, hogy olyan érzésem van, hogy látta a sebezhetőségem és kuka vagyok, vagyis oda kerültem. Mármint lehet fejben túl és tovább gondoltam az egészet. Vagy lehet már korábban se volt semmi és minden ami van én képzelem hozzá. Hogy nem is volt érdeklődő pillantás vagy figyelem. Csak... Biznisz, és/vagy/meg félre értés.
Hát valami ilyesmi. 
Szóval csessze meg a fűnyírót. Már ha volt egyáltalán fűnyírója....



-Mi volt a hétvégén? - Semmi.

Kép
És akkor tudjuk is, hogy dehogynem. 
Volt egy szál rózsa meg húsz szál szegfű. Viharos időjárás és sárgabarack szedés. Sok vezetés úton és háztartásban. Mosás, vasalás, takarítás. Rántott hús és kaporszósz. Edzés és soha meg nem érkező sms. Egy pohár rosé fröccs és tüsszögő kutya. És zárásként tegnap este fél tízkor kihívtam a rendőröket egy matarészeg társasághoz... 
Kicsit sok az életem, kicsit zsúfolt, kicsit fárasztó, kicsit fájdalmas.... 



Lajosék

Kép
Anyukám szerint, "Neki is csak egy élete van". Legyen ez hangya, kismadár, kutya, macska, csoki csibe, bármi, a lényeg, hogy egy élete van, ok nélkül nem szabad elvenni. Igen, még a csoki csibéjét sem* szabad ok nélkül elvenni.
Így valahogy nem volt kérdés, hogy a két legyet, akik pénteken cuccoltak be hozzám, vagy kiterelgetem, vagy megtartom. Hát kiterelgetni nem tudtam, de Diónak baromira tetszettek, és hát mafla kergetőzésbe kezdett, ha leszálltak a nappali dohányzó asztalára, fejét hátra hajtva, fülei hátra fittyedve, figyelte és kergette. Én meg őt néztem, hogy a kis lökött már húsz perce ezeket figyeli.. én lökött meg őt.
A beköltözésük óta eltelt annyi idő, és Dió barátsága végett is úgy döntöttem, akkor ne csak gyűjtő fogalmak legyenek, ezért kaptak nevet. Lajos és Ludwig...
Megkérdeztem tőlük, hogy megfelel-e, helyeslőnek körbe repülték a csillárt majd kijöttek velem meginni egy rosé fröccsöt az erkélyre. Én felhúztam a szúnyoghálót és kihajoltam az ablakon.... é…

Úgy hiányzik, mint egy falat....

Kép
.. kenyér. Ja nem, azt nem ehetek.

Akkor úgy hiányzik, mint szomjazónak sivatagban a hűs víz... A víz. A hűs kristálytiszta víz. A tenger víz....

Kifeküdni a partjára hallgatni a morajlását, elengedni mindent....

Érezni a sót a bőrömön, a tüdőmben... ahogy a hajam szőkül és ragad...

Mit meg nem adnék most egy nap tengerért.....





Hercegnők

Kép
Hogy lesz valaki Hercegnő? Túl sok Disney-t néz? Apuci pici lánya? Anyuci gyöngye-bogara? Vagy hogy? Vagy honnan? És miért?
Ez a minden "nekem jár" hozzáállás. Amit egyszerre irigylek és egyszerre utálok. Nem dolgoztam meg érte, nem tettem érte semmit, nem az enyém, nem jár. Szerintem. Ők, a Hercegnők, nekik jár. Jár a fenék alá az Audi, a fodrász, a kész lakás, a drága étterem, a meglepik, az ékszerek... Mert ők, NŐK. Különlegesek. 
A hétvégén volt dolgom egy félig meddig Hercegnővel. Ma reggel azt hittem belefujtom a teájába. Na de ez mellékes. Komolyan.
Hogy lesz valakiből Hercegnő? Miért hiszik magukról, hogy Hercegnők?! 
Vagy most én lettem szolgalelkűnek kalibrálva? Amúgy szolga lelkű, vagy inkább szabad? Hiszen nem igazán függök senkitől. Nem kell, hogy égőt vagy elemet cseréljenek, vagy megtankolják a kocsim, hogy bevásároljanak helyettem, mossanak rám. A fodrászra nem kell pénzt kérnem. Azaz, hála az égieknek, szabad vagyok.  :)

Hercegnők... a mai világban... és a …

Járda-szigetek

Kép
Van az a szakállas vicc, tudjátok:
- Mi idén a Seychelles Szigetekre megyünk nyaralni. És ti? - Mi a Járda-szigetekre. 
Szóval. 
Még németeknél beszélgettünk, hogy szóljak ha unom a munkát, ha nem kihívás, akkor kapok/adnak másabb érdekesebb feladatot. Amit szeretnék.
Akkor kedvesen mosolyogtam, hogy van meló bőven, és a cég sincs a zsigereimbe (hálaajóégnek), de majd egyszer lehet.  A sztori persze nem oda fut ki, hogy most mennyire unatkozom. Hanem hogy szexualizálja meg a jeges medve itt élhetném le a teljes életem, akkor se végeznék ennyi "izgalmas" "tanulságos" "érdekes" "különleges" feladattal. Szerintem az elmúlt két hónap történései más normál ember munkaügyi életében kábé 20 év alatt esnek meg. Ehhez képest én tényleg töredéke alatt a kapom meg ezt a "fejlődésemet szolgáló" munka mennyiséget.... 
Talán egyszer elmesélem... 
Most viszont döntöttem. Egye meg a kutya meg a macska. Megvettem a Queen+Adam Lambert koncertre a jegye…

Konyharuha égetés

Kép
Azon kívül, hogy megfőztem az idei első lecsót, ami szerényen szólva is zseniálisan sikerült, szóval valahogy felgyújtottam a konyharuhát. 
Alapvetően csak a konyharuha veszett oda. Meg a lakásom friss üde virág illata. (a méltóságomtól, hogy egy szál bugyiban ugráltam és legyeztem, majd olyan vizet engedtem rá, hogy visszacsapott a mosogatóból és szerteszét fröcsögött, na szóval a méltóságomtól és a michelin csillagomtól most tekintsünk el) 
Basszus olyan bűz van, mintha legalább valami rémséges rémes sátánista patkányszőrt égető szertartást tartottam volna az elmúlt 4 évben folyamatosan. 
Valakinek van valami tippje, hogy tudnám eltüntetni ezt a szagot?!
Szerintem mérgező.... a konyhát többé meg se közelítem gént aktiválta bennem....
És persze ennek a videónak SEMMI KÖZE a figyelmem elkalandozásához....


Toklász

- Ne rázd a fejed! - De ha egyszer csikizi a fülem, Gazdi. - Basszus, ez toklász. - Mikász? NÉéééééééééééééééézd hogy repked a fülem! - Fejezd be a fejrázást. Elég.  - De fáj.  - Megyünk Dokihoz. - Doki? Nincs baj, kérek nasit. - 8-ig nyitva van. Megyünk.  - Őrölt vagy. Semmi bajom. NAAAAAAAAAAAAA! Ne piszkáld a fülem mert megnyallak! - Oltási kiskönyv irány és megyünk. Hiába bújsz el, megyünk.  - Menjen veled a szomszéd csivava, én maradok. Kérek husis vacsit. 
Persze, Dió nem tud beszélni, de attól még szó szerint ez volt. Sajnos nem csak simán kibányászták a füléből a toklászt, hanem altatni kellett. Na most akinek a karjai közt altatták már el a kutyáját, az tudja, hogy ez egy kínzás, kő kemény gazdi kínzás. Valami kegyetlen érzés ahogy elszáll az erő a kis testéből, még akkoris ha tudom, hogy ez kell. Aztán persze utána az ébredése, és hogy sírt, olyan keservesen, és halucinált, és nem bírt lábra állni.  A Doki néni haláli jófej, és nyugtatott, hogy ez végülis olyan mintha mi elmeg…

Egy szerelem lezárult

Kép
Van ilyen.

Pedig igazi volt és mély. Imádtam. Imádtam minden jóságát és imádtam minden kisebb hibáját. Velem volt jóban, rosszban.

Annyira emlékszem, amikor először vittem haza Anyuékhoz. Leizzadtam elfáradtam, szerettem. És velem volt mikor APK-t elhagytam. Ahogy magamra zártam az ajtót, ahogy a központi zár kattant.... Sose felejtem el.

Ahogy a lopott randit vele SzSz-el Győrben, a tónál éjjel.

Vagy csapongva, de az a behavazott március 15.-e. Hogy akkor se hagyott cserben.

Horvátország, a nyaralások, a szerpentinek, a 85 fokos lejtőn a kézifékes elindulás helyett a visszagurulás....

Az Ikeás bevásárlások.

Apunak a fűnyíró... Vagy a virágpolc, ami úgy fért be, hogy átszúrta a tüdőmet, és hogy mennyit de mennyit nevettünk, hogy mennyire nagyon szeretem.

Az első autóm tegnap más gazdához került. Az én tökéletes, szépséges Skoda Fábiám. Kiszolgált, szerettem, szeretem. Megsirattam. Szívem szakad meg, annyira sajnálom... De ideje volt.

És az új? Olyan is van. De nem tartom most helyén valónak, …

Jogok

Van joga a nagy szerelemnek az esküvő előtt a menyasszonynak egy hatalmas dobozt ajándékozni, amiben a közös képek, élmények, régi repjegyek, együtt megszeretett könyvek, a kedvenc festmény, válogatás zene CD lapul?
Igen. Ha a nagy szerelem a vőlegény. Ellenben ha nem... ez nem lehet kérdés. 
Van joga azt mondani egy nőnek, hogy a férfi elvette az éveit és a fiatalságát? Nincs. Még akkor sem, ha a férfi fűt fát ígért. Ez sem kérdés. 
Akkor mihez van jogunk?  Megélni és megvalósítani a terveinket, vágyainkat. Szélesebb látókörben bátrabban élni, mozogni. Toleránsabbnak, megértőbbnek, és elfogadóbbnak lenni. 
Hát ne tudjátok meg milyen hétvégém volt...



Acélos királykék hercegnő - Verde módra

Kép
Vettem egy hosszú nyári szoknyát a Mangoba. Szatén, acélos királykék, picit rakott, meseszép. Csodás az esése, és valahogy az egész olyan hétköznapi de mégis hercegnős. Nagyon csudálatos.
És voltak is pillanatok mikor úgy is éreztem benne magam. Mint egy hercegnő... 
Kivéve mikor nem. Mondjuk lépcsőn felfelé menet. Mert a cégénél még okés, felkaptam kecsesen a kis szélét, és libegtem....
Na de mégiscsak tegnap nyílt nálunk az Aldi, és hát tutira be kellett oda menni, és venni néhány eztazt, és akkor otthon, a lépcsőházban már kevésbé tudtam szépen libegni. De megoldottam. Boldogan nagyokat lendítve a lábaimon örömmel konstatáltam, hogy szoknya fellebben, én meg gyorsan tudok egy fok lépcsőt haladni. Vigyorogtam magamon, hogy azért ez elég gáz, de vicces. 
Aztán rámköszönt az egyik szomszéd, én meg kiestem a lábfellendít lépcsőtlép gyors ritmusból és akkorát zakóztam a lecsúszott hercegnő szoknyámban, hogy a híres kifutós modell balesetek hozzám képest....
Szomszéd felsegít, aggódva k…

Nincs egy...

Kép
.. göncöm se...
Szokás szerint. És ahogy reggel már harmadjára cseréltem bugyit (mert fehér nadrág alá test színű kell, de ha lecserélem feketére, akkor ne legyen már fehér, aztán ha mégis a bézs szoknya a nyerő.....)
Szóval szokásos reggeli nem tudom mit vegyek fel. Nem érzem jól magam semmiben nem nézek ki jól semmiben érzés. Csak hogy most már egy ideje nincs aki megnyugtasson, hogy de, jól nézel ki. De, minden rendben. De, ki mehetsz így az utcára. 
És ma ez nagyon hiányzott. Nagyon hiányzik Lakóbarát. Tudom, élet rendje, hogy elköltözött, de attól még hiányzik.... 
Mármint, tök jó, hogy enyém a lakás! Hogy csend meg nyugi, és tényleg örülök, csak... Hát na....




Egyedül moziban

Kép
Egyedül voltam tegnap este moziban.
Megvettem a jegyet a Galaxis Őrzői 2-re, vettem kis popcorn-t beültem egy kedves pár mellé, felnyomtam a háromdé szemüvegem, és Yondu záró eposzán így "rítam mint a nyest".

Először voltam egyedül moziban.

Miért ne?

Biztosan nem is vette más észre a fiatal páron kívül hogy egyedül vagyok és így nem is olyan ciki/kínos. És amúgy sincs ebben semmi...

33 évesen miért ne mehetnék egyedül moziba?

Kinek van ezzel ellenvetése?

Azon kívül, hogy nekem. Mert egyrészt vállon veregetem magam, mert milyen fasza bevállalós vagyok, másrészt meg kicsire összehúzom magam, hogy hát tényleg ide jutottam?! Kamaszként az egyedül moziba járó középkorú asszonyt a társadalmi és szociális háló legalján lévő észrevétlen, szerencsétlen lúzernek tartottam.

Igen, ebben tényleg nincs semmi...

Na.


Immun off

Miközben tegnap még lelkesen ölelgettem a wécécsészét azon gondolkodtam, hogy ez a tevékenység alkoholtól bódult állapotban mennyivel kellemesebb...

Tegnap még azt gondoltam, hogy a stressz. Ma estére világossá vált, hogy vírus. Iszom a zéró kólát és fájlalom a gyomrom... és igyekszem magamban tartani.

Bakker a legrosszabb betegnek lenni 40 fokban. Elbújni nincs kedvem mert elevenen megsülök. De azért fázok. Meg fájok.

Meglehet kicsináltam az immunrendszerem.

:S


... május 31...

Kép
"szakmabeliek" pontosan tudják, hogy mit jelent.

Nem szakmásoknak meg annyit, infóként, hogy ilyenkor SEMMIVEL ne basztassátok a könyvelőiteket. Mert nemes egyszerűséggel meg fognak benneteket ölni.

És nem bánják meg.


"Kedves Hölgyek!"

Kép
Értitek, én, picit grafomán, én, aki tud fogalmazni meg írni, meg mindezt szereti, és én, aki e-maileket ír, és minden ilyesmi.... dehát tudjátok.

Szóval reggel óta írok egy levelet. Fél 5 van és odáig jutottam, hogy "Kedves Hölgyek!" Egyszerűen nem megy. Elkezdeni se tudom. Ha elkezdem visszatörlöm. Egyszerűen nem jön az ihlet. Nem jön az elragadtatás. Elragadtatás. Fenéket. Ez egy kőkemény munkahelyi e-mail. Mindenféle pénzügyi adós és munkajogi nyalánksággal.

Egyszerűen nem megy. Lehet, ma inkább haza kellene mennem, pihentetni ezt az egészet, és holnap újra neki próbálkozni.

Áh.... lehetetlen küldetés...

PFFFF.....


Inkább egy kis zene...


Csak hogy megmaradjon a gondolat....

Kép
Néha nem mondom el a komplett sztorit, néha jól esik csak az érzést leírni, hátha ti is érzitek....
... a déli napsütésben ledobta a pólóját, mondván, kell, hogy legyen egy kis szine a nyárra. Lustán leült mellém a fűbe, majd , két tenyerét párnának használta ahogy hátradobta magát, az orromban az enyhe fűszeres parfümje illata...
... élvezte a napsütést...
Barna bőrén pőre táncot járt néhány levél árnyéka, ahogy azok a májusi széllel kacérkodtak. 
Olyan volt, mint egy nagymacska. Ártalmatlannak látszik, de tudod, hogy nem az. Nem aranyos kis cicamica, dorombol, hízeleg, de a hasán a kockák, és hosszú combján a kemény izom pontosan igazolja, hogy egy igazi nagyjátékos ragadozó... 
Csak egy kósza mozdulat, és véged....







Fehér ing

Beszürkültek. Normális. Másik kell. Normális. Van rá 3 órám, hogy vegyek legalább kettőt. Nem normális.

H&M-ben az eladó kiccsaj nagyon furán kiröhögött, mikor megkérdeztem, hol merre hány lépés.

Ez van. Ha az ember nem érettségiző, akkor is kell fehér ing. Főleg azért, mert ha nem tudod mit vegyél fel, akkor egy fehér inggel semmiképp nem lő mellé az ember.

Kell fehér ing.

Mission impossible...

Főleg mert nemsokára indul a gépem.... Francba.

Hiányzik Dióm

Kép
Muszáj volt lepasszolni Dióm Anyuékhoz. És most annyira hiányzik.....







Mmummmitág*

Nagyobbik húgom segítségével jól megijesztettem Anyut. Mert Anyák Napja és nem lehet kihagyni és különben is. 
Mire hazaértem már Apuval elmentek tescozni. Így volt némi izgulás meg gyors hajtás, hogy jókor jó időben elcsípjük őket. Húgom berohant a tescoba, megkereste őket, hogy nekem nagyon meglepődjenek, én addig rá vártam, majd írt messengeren:
- Itt vannak. - Jó, de hol?! - Hát a tescoba. - Nemmondod?! De hát hol? - Húspult
Így esett hogy odakommandóztam, kétszer elbújva Apu elől, mellé álltam, miközben két kiló csirke szárnyat kért, hogy: - Nekem vegyünk csirkemellett...
Ránézett Húgomra, nézte, pislogott hátrafordult és nem bírta abbahagyni a nevetést, mikor realizálta, hogy én vagyok. Akkor hagyta abba, mikor Apu átordította az egész tescot:
- Én megmondtam hogy hazagyün!!!

*osztrákiában úgy írják ki, hogy Mummy-Tag, és Húgom szerint ezt így kell ejteni.





Szív, sürít, benntart....

Kép
A hétvégén kocsmázni voltam. Régi ismerősökkel, barátokkal. Gondolom mindenkinek megvan a fíling, ahogy nyomorog a bárpultnál, a cigis rágós leheletek meg a kilöttyintett sör-bor szag.  Ahogy a tömegbe egymáshoz nyomakodva próbálunk valamiféle tere-ferét folytatni, de valójában az ordító zene miatt nem megy. Így marad a mosolygás, torkon lefolyik a sör, idióta félig értett poénokon vigyorgás, meg semmi nem számítás, és meleg meg levegőtlenség és izzadtság szag. 
Régen voltam így, rég volt már ilyen, és közben meg baromi jól éreztem magam. Olyan... na olyan ismerősen jó volt. 
Aztán szív kihagy, levegő besűrít, gondolat benntart, és fejben gyorsan mindent helyre tenni, mert ott van Ő is. Ő, akiről  azt hittem, hogy majd egy életet, és örökké, és  a legnagyobb....
Megembereltem magam, és köszöntem és jó fej voltam és csüngtem minden szaván és már bújtam volna hozzá, és... 
... és megjelent egy csaj, a szájára adott puszit, és a nyakát átkarolva a fülébe súgta, hogy elmegy mosdóba és jö…

Széles szájú kisb....

Kép
Az előbb jöttem be a mosdóból. Oké, ez nem nagy szó, ilyet mindenki szokott. Meg magát megnézni a tükörben is. Ebben sincs semmi extra. Az viszont már egy jó kérdés, hogy a csókálló rúzst hogy szedi le az ember a homlokáról.

Nézem a tükörben, hogy bakker ez márpedig rúzs* csík a homlokamon, jó esetben az, amit reggel felkentem. Egy szép kis ívben. Próbálom maszálni, törölni, semmi. Amúgy meg hogy a fészkes fenébe kerül a homlokomra?!
Gyakorlatilag leszedtem a sminkem mire lejött. De akkor meg mégis hogy került oda, kábé rám vésve hogy ez az igazi sminkbaki?!

...és ahogy ezen elmélkedem meghúztam a széles szájú kisbögrémet, hátra hajtott fejjel kinyalintva belőle a második adag kávém utolsó cseppjét....

Igen... körbe nyalogatom ezek szerint a bögrém. És mivel a bögre nem csók, így nem kellett állni a rúzsnak a kiképzést..... :D




*Bingó, még mindig nem sminkelem szarrá magam, de péntek lévén egy szakadt farmer mellett döntöttem így avantgárd módon fehér ing, meg zakó, és hogy azért legye…