Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2017

Eretnek gondolat, de elvetve

Kép
Idén fogalmazódott meg bennem először és tényleg teljesen őszintén a vágy, hogy 24.-én ne szüleim karácsonyfája alatt ücsörögjek.
Nem bunkóságból, önzőségből, nemszeretemségből. Sokkal inkább a saját magam ünnepe miatt. Az én csendem és a nyugalmam miatt. Ami tényleg az enyém... Az én ünnepem.
De mindez elvetve. Természetesen megyek haza, sőt sokkal előbb is mint Szenteste . És azt is tudom, hogy jó lesz, mert szeretem a családom....
Csak most eljátszottam a gondolattal. Ami végülis valódi igény lett, de idén még nem reális.... Talán legközelebb...






Fel!

Felfázásra fel!  Második napja dögrováson. Tudjátok a tipikus, hogy rákuckolnál a wc-re egy takaróba bugyolálva, mert annyira kell pisilni de közben lázad van, és lefagy a lábfejed. 
Egyszóval maximális dögrovás. Remek. Mert nyilván így az év végi hajrában erre van szükség....
Azt viszont el kell mondanom, hogy pozitívan csalódtam az egészségügyben. Annyira kellett pisilni tegnap és annyira alig aludtam éjjel, hogy rászántam magam, hogy elmenjek ahhoz a csoda dokihoz, aki azt mondta rám, hogy kórosan túlsúlyos (Nem!) vagyok. De a kényszer nagy úr, így a nyolcas rendelésre már fél nyolckor várakoztam a fűtetlen váróban.... 9 után megérkezett egy Doktornő... (amolyan filmekből ismert kicsit szexésnewyorkos szingli csajnak kinéző, aki kicsit se hasolnított a korábban meglátogatott túlsúly terroristára) 10re bejutottam. Addigra már olyan volt a kedvem, mintha ténylegesen is csallánra pisiltem volna, és a valóban kedves kérdésre, hogy mi a panaszom azonnal diagnózissal reagáltam.
- Felfáz…

Mézeskalács recept

Kép
A mézeskalács sütési tapasztalatomról annyit, hogy az én sütijeim jobban kiállnák az idő próbáját, mint Stonehenge. Igen, mert olyan kemény. Ellenben szeretem ebben az időszakban a mézeskalács illatot a lakásban, meg molyolni is jó a ragadós tojásfehérjével, és biztosan jó lenne, ha ehető lenne. Mármint ehetőnek ehető, csak nem harapható, hanem inkább szopogatható.
Szóval kinek van tutira bevált mézeskalács receptje? Kié nem támogatja a fogorvosok évvégi prémiumát? 
Tuuudom, hgoy mindenkinek van egy TUUUTTTTIIII receptje. De komolyan.... Kit akarnak átverni? Hótziher, hogy boltban veszik... 
Amúgy találós kérdés: na melyik szakácskönyv van a képen?








Modern Antigóné

Le kell jelenteni valamit a Nav-nak. Már két napja olvasgatom a törvényt és nem értem. A szavakat egyesével igen, a jelentést nagyjából, azt hogy mit akarnak világos, de összerakva értelmetlen. Felhívtam az igencsak nagy nevű adótanácsadót, ő se érti. Remek.  Senki se érti.
Ma neki ugrottam reggel megint, hogy hátha friss fejjel könnyebb, jobb lesz. Hát még annyira se. Tökre olyan érzésem van, mint középiskolába mikor kiadták kötelező olvasmánynak az Antigonét. Azt se értettem. Lapoztam a könyvet, néztem az egészet és egy kanyi hangot nem vágtam belőle. Én, akinek egy falusi könyvtára van otthon, az e-book-on meg egy városi, és akad köztük néhány idegen nyelvű, szóval igencsak frusztrál, ha egy olvasott szöveget nem értek. 
Márpedig nem értem. Bele zsibbad az agyam és nem értem. 
Ez valami mentális betegség?!

"Egy a törvény: nincs halandó,
Ki az életet baj nélkül éli végig, bárhol él".
Szophoklész: Antigóné


Engedély megadva, bekerülhetsz a családba

Anyu sutyorogva mesélte el a reggeli kávé közben, hogy nagyobbik Húgom párja múlt héten reggel hajnalban kiült hozzájuk a konyhába, becsukta az ajtót, és azt mondta, nagyon komoly dologról akar velük beszélni. Anyu azt gondolta, hogy basszus, hát ez tényleg ide akar költözni, de hát ez van, végülis már nálunk lakik. És tulajdonképpen ez a helyzet, mert engedélyt kért Anyuéktól, hogy a hétvégén megkérje a tesóm kezét. Apu hümmögött, Anyu meg igent mondott, hogy hát rendben, legyen így. 
És a Sógorom (de fura és de jó ezt így leírni), azért is volt cuki, mert vasárnap reggel vele kettesben sétáltattuk a kutyákat, megkérdezte, hogy én nagyon kiakadnék, ha valamelyik húgomnak előbb lenne esküvője. Mondtam neki, hogy nem, és szurkoloknék neki és a párjának hogy minden sikerüljön és jó házasság legyen. 
Annyira ari volt!
És tényleg tenyerén hordozza Húgom. Figyeli minden kívánságát, körbe dongja, imádja. 
Édesek. Összeillenek, és nagyon nagyon nagyon cukik. 
A szó legpozitívabb értelmében …

Mikulás, avagy pizsamában nem járunk dolgozni

Ezen a munkahelyen úgy mond szokás,hogy kicsit "ünnephez"méltón öltözünk, mikuláskor kicsit mikulásnak, az év utolsó napján karácsonyfának, húsvétkor meg többnyire senkinek, mert még se mi vagyunk a pléjboj nyulak.

A C&A-ban vettem egy pulcsit. (nem teljesen ilyet, de ilyesmit) Meleg és cuki, és karácsonyos. És gondoltam miért ne? Piros harisnya, fekete ceruza szoknya, fekete csizma, és amúgy is a nagyfőnökhöz tuti nem kell bemenni, nincs vele dolgom.

Hát... volt vele. Egy bazi komoly mítingen ültem órák hosszat, bazi nagy volumenű és mélységű dolgokról volt szó, és hát na.... Rajtam kívül mindenki decensen ingben, meg fekete harisnyában, és vérprofin. Én meg... esküszöm úgy éreztem magam, mintha pizsibe ülném végig az egészet. kábé mintha nem is a saját életem lenne, hanem valami elcseszett bridzsitjónsz rész, amibe még jó poénok se szorultak, csak én, a pizsamám és a bazi komoly míting...

Tanulság? Pizsamámba nem menjetek dolgozni.

A bejegyzés meg főként azért születet…

Csajos

Tegnap esti edzés meglehetősen húzós volt. Ömlött rólam a víz, majd belehaltam, de baromira élveztem. (Kettlebell) Vánszorgunk ki a teremből, fél tucat lapraszerelt huszonpár éve lány, azok a tipikus CSAJOK álltak az ajtóban és az egyik magas hangon, kicsit fitymálva, hogy hát másoknak is inkább csajos edzésre kellene járni. 
Ennyit hallottam. 
Még az öltöző ajtajából visszanéztem, dehogy visszanéztem, jó alaposan végigmértem őket. Az egyenes hosszú hajukat lófarokban, a cuki trendi edző cuccukat, a gravitációt nem ismerő melleiket, az átlátszó vékonyságukat....
Irigység? Nem. Mert sose akartam közéjük tartozni. Előítélet? Inkább. Nem látom az ilyen lányokban, hogy a felszínen kívül mást is értékelnének. 
Aztán néztem magam a tükörben, a bő harmincas testet, amiről jócskán le kellene dobni a súlyfelesleget, a hajtőnél látszó ősz hajszálakat, az összecsókolózó combokat. Nem, nagyon nem vagyok már húsz éves. És ez valójában nem baj. Azt hiszem, én magamat a jó bor kategóriájába sorolom…

Na majd a gyerekeim...

... amúgy azt mondtam már, hogy úgy döntöttem* nem házasodom be a királyi családba. Annyi az etikett... Én meg olyan rakoncátlan vagyok. És igazából ez így jó, mert Viliék már reformálják ezt az egészet annyira, hogy a gyerekeim már bátrabban odamerem adni.

Látom is magam előtt, ahogy Herri meg Vili ül a kanapémon, Dió méregeti őket, és egy csészet teja mellett elmélkedünk azon, hogy a fiataloknak hol lenne jobb lakni. Nyilván ragaszkodnék Magyarországhoz, mert itt jobb a klíma, meg a kaja. És talán beköltözhetnének majd a várba. Közel a Ruthwurm-hoz....

(jesszus de fáradt vagyok.....)


* nem az a vágyam, hogy egy adag sült csirke felett kérjék meg a kezem....




Mert passziánsz...

Húgom pasija szerint az én munkám nem más, mint a szín tiszta passziánsz. Ülök a gép előtt, néha rinyálok, hogy dolgozni kell, de hát ugye 10 és délután kettő között ahogy a munka időm tart, ez igazán kibírható.
Hát persze.
Van még némi homályos emlékképem arról, hogy kamaszként bevillant, hogy nem akarok olyan melót, ahol fázni kell a hidegbe vagy nagyon nagyon korán kelős és korán benntlevős, de olyat tuti nem akarok ahol azok a bumfordi munkavédelmi cipők nyomják a lábam. 
Erre tessék:
Fél hatra már itt gubbasztottam a cégnél, mert leltár van. Irgalmatlan korán keltem, rohadt hideg van, és a hülye munkavédelmis cipő nem hogy csak nyomja a lábam, de még hideg is. 
De hogy ne csak dünnyögjek: tegnap végig hallgattam a Kern féle hangos Harry Potter-t, és annyira jó volt.... Olyan jó volt kicsit gyereknek lenni megint... Holott azért akad benne komoly gondolat bőven. Pl.:
"Rossz úton jár, ki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni"


Reggel

- Gyere, megyünk le. - Nem. - Ne bújj a takaró alá. Megyünk le. - Nem megyek. - Akkor viszlek.  - Nem. A takaró alatt ugyse találsz meg. 
.... 
- Most jobb hogy én hoztalak le kézben? - Nem megyek. Nem látod?! ESIK! - De akkor is. - Én oda ki nem teszem a lábam. Hideg van és esik. Menj egyedül. Én megyek vissza aludni. - Muszáj. - VIZES LESZEK! Zárd el az esőt, csinálj melegebbet és akkor talán megyek.  - Már mindenki minket néz, hogy könyörgök neked. Légy szíves had ne ráncigáljak. - Legalább mindenki megtudja, hogy milyen rossz gazdi vagy. Ide rendeled ezt a vizet az égből, meg eldugod a napot, és különben is hol a nasim?!
Végül nagy kegyesen a bejárati ajtó mellett pisilt Uraság, de aztán rohant is vissza. A szomszédok meg mosollyal konstatálták, hogy nem bírom kiimádkozni a hat kilós kutyát az esőbe, utána meg sértődött fejet vág és bagózik rám.  
Persze este majd tuti a lábamhoz bújva alszik.... 


Mindenki megvan

Kép
Apu jól van. Fut. 200 métert. Tényleg jól van.  (és nem boncolgatom tovább a szíve artériájának minőségét, a tüdeje állapotát, és hogy valaha fog e egyáltalán akár leszázalékolva dolgozni.) Jól van. Ez a lényeg. 
Én megvagyok. Néha elveszve, de megvagyok.
Ami zavar, hogy ez a fránya IRem ez mit se változik. Asszem. Vagy romlik. Meg különben is, nem akarok ezzel is foglalkozni. (egyes emberi lélekkel foglalkozó entitátsok talán megkérdeznék, hogy miért magammal akarok a legkevésbbé törődni)
Dió cuki. Hétköznapjaim értelme. 
Egyéb dolgok újratervezés alatt. 
Elmélkedéseim a párkapcsolatokról című könyvem sem most fog megjelenni. Mert nyilván valami olyasmi a lényeg hogy legyek ott, legyen ott, röhögjünk és csináljuk. Együtt. Na de tényleg nem most keresek kiadót eme remek kötetnek. 
Barátok. Azért ott is lehetne mit mesélni... Talán egyszer fogok is. A nagy csalódásokról meg a rádöbbenésekről. 
Igyekszem összekapni magam, na...

Helyzet

Kép
Első körben köszönöm a drukkot, az aggódást, és Apura gondolást. Bár nem reagáltam, higgyétek el nagyon jól esett, és segített átvészelni.
Apu mondjuk úgy, jól van. Vagy talán úgy, hogy lehetne rosszabb, esetleg nem ez a legrosszabb ami történhetett. A károsodás a bal felét érte, erő van, koordináció akad, rövid távú memória szo-szo, 10 percig szépen beszél, utána már kásás, igaz hamar elfárad. Néha nem ismer fel dolgokat, de tényleg az a legkevesebb, hogy nem tudja, mi az a távirányító, vagy éppen nem találja
Egy hatalmas nagy gyerek. Ahogy egyre jobban van, annál több mindent enged meg magának. Nem szabadna hajolnia, persze, hogy a zoknit úgy húzza fel, hogy lógó fejjel hajol. Meg majd vigyük neki a bicajt, mert unalmas óráiban majd bringázik. 
Igen. Persze.... Húsz perc után teljesen elfárad, elalszik. A cigiről is le kell szoknia, meg a kávéról, de könyörög a koffein mentes kávéért. Azt azért néha kap. Meg csokit, mert szereti. 
A magyar egészségügy... pfff.... szerencsére egy c…

180 fok

Az egyik pillanatban még falod a gyrosod, ásítozol a masszázstól, de közben be nem áll a szád, mert végre este itt a hónapok óta kisgyerekként várt koncert, talán egész életed legnagyobb koncert élménye, a következő pillanatban meg ülsz a kocsid anyós ülésén, nézed ahogy sötétedik, olvasod, hogy a net mit ír a stroke-ról, és még tagadod, hogy nemnemnemnem, ez nem Apuddal történik, ez nem a ti életetek ez valaki másé, ebbe most csak belecsöppentél, de a pályán a 127-es lehajtónál mikor Anyuddal beszélsz, és hallod az elcsukló hangját akkor realizálod először, hogy ez talán mégiscsak igaz....
Végérvényesen pedig akkor ég a tüdődbe, mar a szívedbe, és ránt össze görcsként mikor a kórházi ágyon meglátod, a nálad is sokkal jobban rettegő, síró Apukád. 
Szorítsatok Apukámért...
Rendbe KELL jönnie. 
Csak 54 éves....
És ő az én Apukám. 





Pite

Sütöttem IR barát almás pitét. TK lisztből, meg zablisztből, meg csupa csoda hasonlóból. Természetesen cukor nélkül. Szerintem nem lett jó, de megígértem kollégáknak, hogy hozok be. Bakker és el se akarom hinni, de mindegyiküknek ízlett. És nem csak ilyen vállrándítással, hogy jajaja jó, hanem az utolsó morzsa is felnyalásra került. 
Én most ennek úgy örülök! :)



Lobbanékony poén

Kép
Régen volt ennyire szar hónapom. Értsd: nem hogy a fizetésem éltem fel, de még a tartalékhoz is hozzá kellett nyúlni. (téli gumi/doki1,2,3,4/műszaki vizsga/stb....) Szóval anyagilag ramaty hónap volt, ezért az utolsó tankolásom nem a megszokott full-tankos* volt, hanem belőttem a limitet, hogy ez most 4 ezer és nem tovább. Ez az összeg hamar lepörög, így az a jó szokásom, hogy pasisan benyomom a kútfejen a pöcköt, és lezseren nézem a számlálót, mint afféle bömbis kopasz csávó, nem feltétlen volt célra vezető. Persze amikor elérte a határt, én jól nevelt spórolós módjára kivettem... Igen. A pöcök még be volt nyomva. Igen, a benzin is folyt. 
Benzines lett a kocsi, a ruhám, a kabátom, a telefonom. Minden. És én még mint a kétballkezes tűzoltó az elszabadult slaggal sikítozva bénáztam, hogy jól lásson mindenki....
De nálam már csak a kutas csajok voltak béndzsábbak a kasszábba. Bementem fizetni, és elkezdték egymást kérdezgetni, hogy húúúúúúúú mi ez a bűz, húúúúúúúúú de büdi honnan jön?…

A saját fejem

Kép
Valahol olvastam, hogy a legsötétebb és legfélelmetesebb hely a földön a saját fejünkben él... Azt hiszem, igaz.

Sétáltunk Dióval. Az idő nem volt csodás, de elfogadható. Se éhes, se szomjas nem voltam. Semmi, de semmi baj nem volt. A számlák befizetve, melóm van. Senki sem halálos beteg a szeretteim közül. Csak néha bekúszott egy két gondolat, amit el is hessegettem. Túlpörgöm. Túlhúzom. Túl negatívan látom. Tényleg próbáltam törölni.

Aztán azt éreztem, hogy a kisujjamon az izom szorosan átöleli a csontom. Feljebb kúszik, a karomon, minden egyes izomrost megfeszül, éreztem, ahogy a szorítja ki a levegőt a tüdőmből ez az óriáskígyó erejű görcs. Futni akartam. Rohanni, menekülni. El innen. El messze. Baj van, veszély van.

Az agyam valahogy úrrá lett a helyzeten, és visszacibált a jelenbe. Dió mellé. Sétálunk, nincs semmi baj.

Minden rendben van.



Tökéletes szemöldök meg frufru

Kép
A frufrum rálóg a szemöldökömre. Nem is nagyon látszik, hogy van. Oké, jelenleg két hernyó csücsül inkább a homlokomon, mert
nincs időpont a kozmetikusnál kiszedetni.nincs kedvem kínozni magam a szedésseltényleg nem látja senkia mai szemöldök trend nekem tökre visszatetsző Szóval. Kinek bozont még a szemöldöke?

És ki ismer olyan kozmetikust aki ezt a gyalázatot képes megszüntetni a fejemen akár az esti órákban is?

Bárkinek van tippje, kontaktja, kérlek ne tartsa magában. :D





10 másodperc

Kép
A fészen láttam ma egy felhívást/kérdést, aminek az a lényege, hogy ha 10 másodpercre megértene Dió, mit mondanék neki...

Azt hiszem, ilyesmit:

"Szeretlek. Könyörgöm ne fuss ki az útra, ne fuss el soha előlem és soha ne rohanj nagy kutyához az engedélyem nélkül, egyáltalán ne fuss sehová ahová nem engedem"

És ez most úgy hangzik mintha összevissza rohangálna. Pedig nem. Szófogadó, helyben maradós rendes, okos eb. Mégis az az egyik legnagyobb félelmem, hogy elcsapja egy kocsi, vagy széttépi valami fenevad...

Vicces, hogy nélküle el se tudom képzelni a napjaim, míg más "imádott" emberek meg csak úgy elszivárognak a mindennapjaimból....








Főzzön már rám valaki

Kép
Unom a főztöm. Nagyon.
Hétvégén csináltam túrógombócot, meg kókuszos kekszet, meg rakott padlizsánt meg húslevest, sült csirkét, meg sütöttem karajt, hogy ne bolti felvágottat egyek, meg sütőtököt, meg padlizsán krémet. 
És ahogy reggelire ettem a karajt, és raktam el a mai ebéd adagom, megvilágosodtam. Már tegnap is inkább ettem volna pizzát, vagy gyrost, vagy kelkáposzta főzeléket, vagy krumplis tésztát, vagy bármit, ami nem az én főztöm. Akármi, aminek az íze nem az enyém. 
Egyszerűen unom. 
Pedig lelkem rajta változatosan igyekszem főzni, főleg mert ilyen nyíg vagyok, de meguntam. Nem  a melót a sok kajával, hanem úgy az ízét. Az egészet. 
Pff.... 
Most enni sincs kedvem. Pedig azt meg így az IR mellett nagyon kéne. De nagyon nagyon nincs kedvem... minden olyan Verde-ízű....
Nem akar főzni rám valaki?! Esküszöm egy hétig nem fogok rinyálni, meg finnyáskodni....




Egész héten

- De én már úgy unom. Egész héten próbálkozom. - Egész héten? Dehát még csak kedd van.  - Hát. Ja. De vasárnap meg hétfőn is. Reggel is meg este is próbálkoztam. - Aha.... Akkor ez egy hét? - Hát. Legalábbis ez a hét. - Mondod ezt így kedden reggel. Valójában egy hétfőn vagyunk túl.  - Meg egy vasárnapon.... 
Na ugye hogy az idő relatív!





Kaja hétvége

Valójában szét edzettem magam a hétvégén. Pénteken is edzettem, szombaton futottam, vasárnap futottam reggel és este mentem edzésre. Szóval szanaszét, de komolyan. 
Mondhatnám, hogy ennek fényében az, hogy az egész hétvégém a kaja körül forgott, talán nem is baj. Főleg úgy, hogy közben azért nem is bűnöztem olyan nagyon. 
Pénteken hamburgerezni voltunk a csajokkal. Iszonyatos finom volt, a hambinál már csak a témák voltak pikánsabbak. 20 év házasság, meg 10 év házasság, meg gyerek, nem gyerek. Meg a 20 éves fiúgyerek 18 éves barátnője, és szex nem szex, a kitartás meg hűség, hiányok és megelégedés vagy még inkább beletörődés. Egyáltalán kell-e beletörődni, vagy mikor kell beletörődni, és 40 évesen már ugyse változtatni.... Hát nem egy habkönnyű rózsaszín pillecukor kupac volt a téma. De őszintén mondom, sokat tanultam belőle. 
Szombat reggel piacoltam. Izabella és Otelló. A gyerekkorom őszi ízei. Az igaziak. Valahogy az elmúlt soksoksok évben sehol nem lehetett kapni se Izabella szől…

Háromság

Kép
Előre bocsátom, hogy nem mindenki katolikus. Nem mindenki tájékozott ebben a témában, és az illető egy igen intelligens, okos, jól tájékozott emberke, csak a hittan maradt ki az életéből, mert nem milyen szellemben nevelkedett. 
És ez nem baj. 
Sokfélék vagyunk mindenféle tudással. 
- Jó, de ki a Szent Lélek? - Hát Isten része. Tudod, Atya-Fiú-Szentlélek.  - A Szent Lélek nem Jézus lelke? Mikor mennybe megy, utána.  - Neeeeeeeeem. Hát ő a hírvivő! - Hírvivő?! Mi van???? Hol egyistenhit ez akkor?!? - De hát ez a három ez egy.  - Az univerzum is egy. Akkor mi is egyek vagyunk. Ez hülyeség. És 8 év hittan után te se tudod megmondani, pontosan mi a Szent Lélek.  - Mondom hogy a hírvivő. Tudod, Szűz Mária és akkor jött, és lett a kis Jézus.... - Akkor mi?! Mintha spermadonor lenne. Inkább megnézem a Wiki-t..... A szeretet kiáradásának végpontja.... - Mondom, hírvivő. - Mint valami tévé csatorna. És itt mindenki pasi. Ez mekkora hímsoviniszta banda....  - Hát erre nem nagyon tudok én se mit …

Kedvencekkel ágyba bújni...

Kép
Újabban csendes estéket tartok. Amikor épp nem Dió mellett alszom el a nappali szőnyegen valami fura pózban, akkor az ágyban olvasgatok.

És hát most éppen nem találtam semmi olyat, mint a Szolgálólány meséje, így bár tetszenek a könyvek, de csalfa vagyok és csapongok. A kilengések mértéke ma reggelig nem tűnt olyan vészesnek, de amikor ágyazáskor megráztam a takaróm, repült a HP Bölcsek köve a Tűz serlegével, akkor azért némi önvizsgálatot kellett tartanom. Eleve könyvvel így nem bánunk, ezért összeszedtem az ágyól őket, így a következő hálótársakat sikerült kivadásznom az ágyneműmből:

Csurgó Csaba: KukoriczaHP Bölcsek köveHP TűzserlegeSteiner Kristóf: Lélek-bonbonJussi Adler Olsen: A 64-es betegnaplóM.C. Beaton: Agatha Raisin és a tűnékeny tündérekCecilia Ahren: Talált tárgyak országa Amúgy tényleg mindegyik tök jó, és nagyon szeretem, mondjuk ezek több mint fele sorozat, de hát na. Azért mégiscsak na. Ennyi könyvvel már mégse kéne aludni.

"Nem beszél magyar"

Kép
Megnéztem a postaládát és roppant lusta voltam. Értsd, liftet hívtam, hogy kutyástul az első emeletre menjek.

Lelkem rajta ritkán teszek ilyet, egy: mert egészségesebb a lépcső; kettő: morog a többi lakó, habár az én közös költségembe is benne a lifthasználat.

De nem is ez a lényeg. Szállok ki a liftből Dió ott sertepertél, előrerohan, megtorpan, nézem mi van, mi ez a "riadalom". Egy pillanatra én is megmerevedtem, hatalmas nagy fekete lakli kutya jön felénk farok csóválva, a gazdája meg épp nyitja az egyik bejárati ajtót. Hirtelen azt hittem rossz emeleten vagyok, nézek jobbra, nézek balra teljesen megzavarodva, a srác is csak pislog rám, aztán leesik, hogy minden stimmel, ez az én szintem, csak a srác meg a kutya "új"

- Helló, bocs csak azt hittem rossz emeleten vagyok. Mi még nem találkoztunk, ugye? Gondolom te vagy akkor az új lakó.
- Szijá. Bocsánát. Nem beszél magyar. English or Deutsch?
- Toll! Hello, ich wohne auch hier :D

Ő megörült hogy valaki beszél német…

Ilyen is volt

Félédesem. 
Az utolsó üveggel kezdtem meg. Amikor Neki vettem karácsonyra, magamnak is vettem egyet, aztán meg még egyet, mert ízlett. A neve itt jobban számított mint maga a bor. Értitek. Félédesem. Az egyik fele nála a másik nálam. És abban a viszonyban én soha nem lehettem az Édesem. Csak Félédesem.
Ültem a kanapén, borral a kezemben és méláztam. Még volt fél órám az indulásig.... 
Ahogy Ő ült a kanapé másik felén. Ahogy a semmiről lustán, vagy vehemensen beszélgettünk. Ahogy a lábam átvetettem a lábán. A tudat, hogy van. Hogy ő van. Csak az, hogy velem van... Ahogy csókolt. Az ajkai meleg íze. Az otthon, a biztonság, a belefeledkezés, a... 
Aztán megcsörren a telefonja. Nem, nem is megcsörren. Csörög. Rendületlenül csörög. Kitartóan. Azt mondja, ezt most nem veszi fel. A másik nő az. Pontosabban a NŐ. Nem veszi fel a telefont, folytatná, amit elkezdtünk, én hátrébb ülök és rá se nézek. 
Szokásos semmi beszélgetés. Semmi komoly.
Megint csörög a telefonja. 
Ezt már fel kell vennie…

Az új verda

Kép
A tegnapi esőben 4 baleset mellett mentem el, az egyikben 6, azaz HAT autó tört össze, a középső és a hátulról második szinte rommá.
Totál óvatos voltam, még csak nem is anyáztam. De csendben megfogadtam, hogy ha épségben hazaérek, akkor veszek egy tankot. 
Erre tessék:
EZT nyomta a képembe a nyet.

Jól nézne ki a lakótelepen....

Azért jó, hogy van Dió...

... mert így legalább nem beszélek magamban. 
Tegnap mosott ruhák elpakolása közben a kis lütyő meglépett egy zoknival. Aztán elhagyta, én meg már csak jóval később foglalkoztam vele, vagy inkább akkor se. Ahogy kiléptem a zuhanyból persze lelkes csóválással fogadott és oda meg vissza volt ez a kis eb, én meg ráléptem az elhagyott zoknira, picit (tényleg lényegtelenül picit) megcsúsztam, megijedtem, és ezt sikerült mondanom Diónak:
- Bakker, Dobby ma este se szabadul, legalábbis ha kinyiffanok biztos nem. 
A saját poénomon vihogtam vagy 10 percig és magyaráztam Diónak, hogy ki Dobby,  miért kell neki zoknit adni, és hogy lehet hogy nekünk nem is Dobbynk van, hanem egy másik házi manó, aki most jól besértődhetett, mert ledobbyztam és neki eszembe se jutott zoknit adni, de mit zoknit adni a nevét se tudom szegénynek...
Aztán saját magam kínzása végett megnéztem a múlt héten olyan sokat emlegetett Luxus Feleségeket aka Viasat3...
Az életbe nem gondoltam, hogy Rubint Réka nekem valaha sz…

Felnőttes

Kép
Hiányzik Nagymamám. A nevetése, a megértése, a keze, a nagy szemüvege, a könyvei, a sose hordott fogsora, ahogy hívott, ahogy a sparheltet rakta. A séták a zöldségeshez. A hangja.....
Hiányzik a házunk, ahol még gyerek voltam. A kazettás ablak, az emeletes ágy, az egymásból nyíló szobák, a szőnyeg, a kút az udvaron, a cseresznyefa a kertben. 
Hiányzik a kolesz. A szabadság. A három ágyas kis szoba. A beépített szekrény, a harc a meleg vízért, a barátok, a mocskos koszos mikró, a kis hűtő a szobában, a melegszendvics sütő. 
Mind olyan hiány, ami így marad. Emlék marad...
És van, ami még nem emlék. Még lehetne. Érezni a közelségüket, hallgatni a nevetésüket, a karjainkba zárni és soha el nem engedni, beleveszni az illatukba. Még még még még élményeket gyűjteni. Még még még együtt lenni. Még még még ott lenni. Még még még akarni. 
Így milyen egyszerűen szűnhetne meg a hiány....
És mégis....
Felnőttesen, fejet felszegve, okosan mérlegelve mást csinálok. Belátok, és elengedek. És megtanul…

Bor, mámor, Villány...

Kép
A parfümöm alapja pár napig most biztosan az érett szőlő lesz. És egy hétig napfényt fogok enni, mert a hétvégén magamhoz vett étel/ital mennyiség egy falunyi embernek elegendő...

Villány...

Tiszta romantika.

Csodás táj, észveszejtő borok, kedves emberek, fenséges ételek....

Olyan nagyon romantikus.

Menjetek. Mindenképpen. Én most még józanodom.






Testbeszéd

A "Lie to me" sorozat meg van? Imádtam! Tanultam belőle, a könyvet is kölcsön kaptam, és hát valami zseniális. 
Az emberek reakciói az egyes helyzetekben, annyira... olvashatóak. Persze másokon jobban látom, ha kívülről nézem, mint magamon vagy ha konkrétan engem figyelnek, de iszonyú érdekes. 
Hétvégén baráti "őszülés" volt, borozgatás, város nézés, kajálás, lazulás. Ritkán vagyunk ennyien így együtt, és hát esik szó minden féléről, és beszélgetünk, főleg egymással. Nem az aktuális pasival/csajjal férjjel/feleséggel, hanem a barátokkal. Mert ritkán látjuk. 
Lakóbarát, és férje (legyen a férje, mert miért ne, bár hivatalosan nem az, de ez a "mármindegy"), szóval lakóbarát és férje is velünk voltak. Mióta Lakóbarát elköltözött, szinte semmit nem beszéltünk. Ha mégis, az bájolgás volt, mert irgalmatlan nagyot változott a pasi hatására. Hogy jót-vagy rosszat, nem tudom, megváltozott, elvesztette a realitás érzékét és a férje lett az élete. Máskor is zavart …

Seriseri néni

Kép
Emlékszem, ahogy anyukám az osztrákoktól kapott bakelit lemezzel együtt énekli a seriseri-nénit főzés közben, a refrénnél megpördül, cini-cini muzsikára egyet jobbra egyet balra lép velünk. Ahogy arra is, amikor az ORF1-en először láttam meg ezt a csodálatos és vad szívtiprót. A szomorú barna szemével, a királyfis sérójával, Udo Brinkmann doktor után szerintem ő volt a következő életre szóló szerelmem...

Pfff-fogyokúra?!

Kép
Jelentem kihíztam minden göncömet a nyár folyamán. Ami azt jelenti, hogy 3 hónap alatt kismalaccá avanzsáltam.

Valahol olvastam, hogy 30 felett úgy kell számolni az egészséges fogyást, hogy az idő ami alatt felszedted azt kell szorozni hárommal és úgy fogod, tudod leadni. Ha kitartó vagy.

Akkor kezdjek el dolgozni a 2018as  bícsbádimon?! Addigra TALÁN lemegy az idei nyár?!






Holnap megyek IR-es edzőhöz, hátha tud ennél jobbat.

Pedig hogy megennék most egy karamell szeletet eperkrémmel....


Edzőtábor

Kép
Olyan mérhetetlenül hamar eltelt egy év. Az edző tábor is mintha most lett volna. Pedig dehogy. Egy teljes kerek év volt. 
Ez a hétköznapi önsanyargató sportom három napos verziója napi két edzéssel. A hivatalos verzió szerint. A nem hivatalos verzió az inkább az, hogy ez egy erős csapat építés. Pénteken lájtos buli volt, szombaton viszont... ajjajjj... Nem tudnám megmondani mikor röhögtünk ennyit és ilyen hosszan. Határozott rekeszizomlázam van, és olyan jól esett.... 
Az egyik legnagyobbat ütő poén, hogy nyelvtörőket mondtunk, és az egyik srác mondott egyet angolul, asszem ezt:
she sell seashells on the seashore
Döbbent csend telepedett a picit spicces társaságra, én meg...:
- A sárgabögre-görbe bögre még megy, de párszaszóul nem tudok. Aki olvasta a Harry Pottert, az a földön fetrengve és szó szerint fulldokolva röhögött. Aki nem, az meg azokon akik olvasták. 
Hát így leírva nem adja vissza... De jó poén volt.










Ovi, avagy szaranya

Dió ma ovis. Leadtam próba megőrzésre napközibe, mert lesz egy hétvége, amikor muszáj valahogy megoldanom az elhelyezését, és máshogy nem megy.

Most aggódom. Hogy bassssszki szegény lelke.

Mert tegnap is szaranya voltam. Fél nyolcig dolgoztam 5 helyett, és mikor hazarohantam értem, csak bevágtam a kocsiba és vittem kozmetikushoz, amit amúgy is utál. Aztán hazavittem és nem kapott husis vacsit mert ma éhesnek kellett lennie.....

Az oviba meg... Jajj bakkkker két főnök hívott, meg anyám, és basszus tényleg szó szerint lepasszoltam, az idegenbe ismeretlenbe és bár mindenki szuperlatívuszokba beszél a helyről, én most mégis...

Mert mi van, ha ő ehhez túl őőőőőőőőőőőő.... értitek, érzékeny, gyenge, félős, vagy megeszik a nagyok vagy ő eszi meg a nagyokat vagy valami neveletlen fenevad vérengzést rendez vagy egész nap ketrecbe van vagy fél füllel jön haza jobb esetben, rosszabban meg csak a fél füle....

És most olyan szaranyának érzem magam.....

SZEEGÉNY DIÓ

Parkoltam

Kép
Reggel ez várt a kocsimon.

Visítva vihogok!


"Tisztelt Vezető
ha, ideálsz, ilenétúdnód rendesen beálnod.
vagy ha netuc, meny tanfojamra. Azért festettemfel hogy rendesen ájunkbe.
Kőszőnőm. Megértésed."


P.S.: a bűnöm, hogy a mellettem lévőhöz igazodtam, de a felfestett vonalakon belül maradtam. Csak az új mellém érkező már máshogy parkolt így nem voltunk párhuzamosak..... De vonalon belül voltam. Komolyan. 



mertnemszülök margójára - avagy jesszusatyauristen

Kép
mert túlemancipálódtam. mert ha gyerek lesz nincs mozi nincs színház. nincs utazgatás. nincs nyaralás. nincs puccos kaja. nincs minden héten rakat új ruha. akkor ilyet nem lehet. havi 20 ezerből élni azt viszont lehet. hátha ennél magasabb a telefonszámlám akkor majd csinálok alacsonyabbat. meg időbe haza kell járni, nem csámborogni. és hetente takarítani kell, nem lehet elsinkofálni. és nem lehet túlórázni. karriert építeni meg főleg nem. jól keresni se. semmit. semmit nem lehet amit eddig lehetett.

mert akkor gyerek van.

mert akkor hiába éltél ADDIG teljes életet, ha gyerek van, csendben hajtsd igába a fejed. És két kezed szépen tedd össze. legyél hálás.

mert gyerek, az van.




PS: azért durva ez, mert egy általam imádott, szeretett, imádott személy véleménye....




Irány Surány

Valamiért automatikusan rákanyarodtam a Sopronba vezető útra. Kellett úgy 5 kilóméter amikor gyanússá vált az irány. Hogy ez csak valami megszokás, mert én nem erre lakom. Pest tökéletesen átellenben van 200 kilivel arrébb.
Azért még hajtottam egy kicsit, a következő településig, mert még mindig nem voltam biztos abban, hogy rossz irányba megyek. Mert ennyire nem lehetek zizi. 
De, lehettem. 

Görögbe fogadva

Kép
Alapvetően megvagyok, jól vagyok, minden oké, még próbálok magamhoz térni a nyaralásból....  Görögországi pici sziget tengerpartja az eddigi legmesésebb, amihez volt szerencsém. 
Meséljek? Jó lenne, de valahogy úgy bennem akad a szó...
Kellene még egy hét. 
Vagy kettő.
Esetleg oda kellene költözni....



Ex-APK

Ha Anyu hív, akkor legtöbbször "baj" van. A napi dolgok miatt kábé sose hív, mert nekem ingyen van, és akkor meg úgyis annyit és úgy csevegünk, ahogy akarunk. Szóval tegnap, amikor hívott, vagyis amikor csak a csörgést láttam, tudtam, hogy "baj" van, aztán köntörfalazott, de végül némi unszolásra...
- Hát valamit el kell mondanom. De ne légy ideges. (az megvan hogy ilyenkor ugye full ideg lesz az ember) És hát tudod, az élet ilyen, ez van.(atom katasztrófányi ember halálát láttam lelki szemeim előtt)ez már a múlt, kit érdekel.(úristen,mégis mi a franc történt?!) - Anyu... mi van. - A volt kollégám, a Pletykás Erzsi mondta, hogy APK sógornője bejelentkezett fodrászhoz, mert 26án mennek APK esküvőjére Pestre. Mert hogy nősül.  - OH.  - Igen, de nem viszek sütnivalót. Mondtam Pletykás Erzsinek, hogy hát sikerüljön neki és legyen boldog. Én nem haragszom rá. - Aha. - De sütnivalót nem viszek. De hát én azért nem haragszom rá.  - Ok. Igen. Legyen boldog. Nyilván mindenki megé…

33

Krisztusi kor. Mindjárt elérem. 
Hogy frusztrál-e? Kicsit. Az mondjuk félelmetesebb, hogy úgy érzem, a rossz döntések súlya van nagyobb arányban az életemben. Na nem azért, mert megbántam, csak valahogy nem tudok jól dönteni. 
Persze, mi az hogy, rossz döntés.... 
Mert van lakásom, meg van autóm, meg hitelem. És most estem haza a tengerpartról. Meg munkám is van. A szüleim, családom egészségesek, a barátaim zseniálisak. A párkapcsolat... az meg kicsit most olyannak érzem mint egy NAV ellenőrzést, próbálod jól csinálni, igyekszel nem arra gondolni, hogy bármikor jöhetnek, aztán ha jön, ha itt van, akkor derül ki, hogy amit te kicsinek gondoltál mérhetetlen hiba, amit nagynak, az meg kevésbé, és vagy jön a bünti vagy nem. Akarom mondani lutri. 
Megcsal? Nem csal? Kellek? Nem kellek? Kell? Nem kell? Jó? Nem Jó? Örökkön örökké? Ugyan... ha én így is gondolom, mert gondoltam már így, és éltem is ennek szellemében... A másik attól még bizony szuverén személyiség akinek nem feltétlenül... h…

Petőfi Rádió - Nemzeti bűntudat, az.

Kép
Illett volna végig hallgatnom az adást. De annyira felhúzott a pasas, hogy nem tudom nektek elmondani.

Szokásos reggel, szokásos autózás melóba, szokásos rádió váltogatás, mikor megakadt a fülem azon, hogy a pasi kijelentette, hogy valójában a férfiak akarnak gyereket, a nők nem. És persze, érthető, mert ha egy nő szül, akkor "roló le", de hát akkor is.

Értitek, "ROLÓ LE".

Majd a Kolleganője védte a nők becsületét, valamennyire, de a pasas annyira hímsoviniszta, hogy alig hagyta szóhoz jutni. Csak folyt belőle hogy szülni kell és a nő dolga, meg nem karrier hanem család, és hogy a gyerek az egyetlen értelme az emberi létnek, és folyt belőle, de tényleg csak úgy ömlött, a nőknekszülniekell szöveg.

A mondat, amikor azt mondtam, hogy vagy elkapcsolom a rádiót, vagy lehajtok a lágymányosi hídról:
 de miért nincs a nőkben semmi felelősség érzet, hogy egy fogyó társadalmat, egy nemzet fogyását meggátolják...

Na nem hallgattam végig. Nekem itt lett vége.

Szóval, kedves ura…

Igyál még egy fröccsöt....

... és fogd rá a nyuszira. 
Avagy azért vannak a racionális fiú barátok, hogy a sértett egót kicsit megsimogassák, hogy megvigasztalják, és biztosítsanak róla, hogy ők mint pasik, ők aztán már igazán tudják, hogy ők milyen köcsögök. 
Én meg egy hihetetlen ritka kincs vagyok, akiért összetehetné bárki két kezét és ezer életen át hálát rebeghetne. 
Na jó. Nem voltak nyálasak. Ennyire meg pláne nem. Realisták voltak, kábé ahogy alapvetően én vagyok realista. Mondjuk jó sok fröccs lecsúszott, de van ilyen.

Mert ez nem is szív fájdalom, hanem egó fájdalom. Pofon. Meg elmélkedni való, hogy miért vonzom be az ilyen embereket.

Mindegy. Majd lesz valahogy. A herceg már meg volt, és tovalovagolt a naplementében. Nélkülem. Békák hada viseli ajkam csókját nyálkás kis száján, merthogy nem változtak herceggé, akármilyen elánnal is smároltunk. Mondjuk én se vagyok hercegnő.

Még jó, hogy Dió 60 évig fog még élni!



Közhelyek

Kép
Omlásában súlyos a légvár. Meg hogy ha nem akarod tudni a választ, ne tedd fel a kérdést. És a telefon meg amúgy meg magánügy. Legbelső. Szóval NEM NYULKA PISZKA. Ja, én nyulkáltam. Baromira szégyellem és bánom. Őszintén.
Úgy látszik én vagyok a csaj, aki hárman párba jár. Mindig. 
Mert úgy tűnik egyedül kevés vagyok, vagy nem érek semmit. Vagy... áhh...
Pasit eddig nem írtam a blogba, mert babona, hogy nem kiabáljuk el. De ugye a babona is csak egy.... Hát most. 
Most mit csináljak? 
Komolyan, Kedves Olvasóim, komolyan... hát hogy?! Mégis.... A lelkem... És nem az fáj, hogy most már megint egy szééép szőőőőőőőkeee kékszemú zsenge okos csajszi.... Akkor se leszek szőke. 


Valójában persze sokkal jobban fáj, hogy már megint háromszög. Hogy már megint ez van. Nem azt mondja, hogy egy hülye picsa vagy. Vagy nem tetszik a szagod. VAgy kövér vagy. Nem. Hanem beújít egy szőkét. 
Úgy látszik az én komplementer halmazom a szőke kékszemű. 
Franc.
És akkor most legyek okos domonkos. 






Szolgálólány meséje, avagy az utunk Gileádba

Kép
Hát lehet, hogy ennyire hatással van rám a könyv, de ezek mind a tegnapi nap termései....

Természetesen kell hozzá a teljes cikk (igen, meg a könyv ismerete is):


http://divany.hu/offline/2017/07/25/melania_trump_dior_ruhaja_nem_egy_sima_ruha/


http://index.hu/tudomany/2017/07/25/sperma_nyugat_csokkenes/


http://index.hu/belfold/2017/07/25/nemeth_szilard_tusvanyos_ertekeles_soros_brusszel_media/

Pontok

Kép
Aki befejezte a szolgáló lány meséjét, az legyen olyan kedves, írja meg, hogy az utolsó előtti fejezetnél mi volt a reakciója. Mert nekem egy hangos bmeg. Talán Hentainál olvastam, hogy sok a más cucca nála. Tegnap egy dobozzal szedtem össze. Kiraktam az erkélyre, lehet majd válogatni.El kell fogadni, hogy van, aki nem akar változni. De miért akarna? Mert én azt hittem, hogy neki rossz? Rosszul hittem. Neki nagyon is jó, csak én nem vettem észre. Mert nem akartam észre venni. IR. Remek. A hétvégén aludtam és ettem és olyan jól esett. Most meg fáj a hasam és minden bajom van. Csodás. Dió reggel vacogott. Bemászott a takaróm alá, és a hasamhoz göndörödött. Az én imádott kis hülyém.... 

Gyikcsipsz

Kép
Igen, én vagyok aki nem tud helyesen gépelni....



Összeköltözni - a szülőkkel

Több ismerős, barát most összeköltözik a szüleivel, vagy még inkább az anyóssal. 
Szóval adott egyszer egy friss házaspár, újonnan vásárolt felújításra szoruló nagy házzal, és mivel anyósnak elege lett vidékből, eladta a házát és beköltözött oda. Pár hónapra. Én ismerem ezt Anyóst, és mint ember mélységesen tiszteltem, mint barát szeretem, de az ég mentsen tőle hogy 3 napnál többet kelljen vele lehúzni.
Ismerős anyukája szintén vidékről úgy döntött jön Pestre. Szociális otthonba ha máshová nem is. A baj csak az, hogy ismerős pasi párja, bár bírja az anyós jelöltet, de elég neki havonta egyszer. Vagy még inkább kéthavonta egyszer. Mert sokat beszél anyós. Rengeteget. És olyankor mindig ott van, vagyis inkább csak ő van? Pasi nem akarja hogy Anyuka szociális otthonba menjen (érthető, Anyuka életerős nő, nem is értem ezt a szocotthon mizériát)
Aztán vannak az építkezők, akik szintén összeköltöznek. Mármint a szülők mennek egy évre hozzájuk a panelba, mert szülők építkeznek, és hát.....

Riposztok a "mikor szülszre"?

Kép
A hiányos fogsorú nagynéninek:
- És gyereket akarsz? Mikor fogsz te szülni?
- Ezután. Te mikor csináltatod meg a fogaid? Nem zavar a pépes kaja?

A két gyerekes unokatesónak:
- Tudod, a gyerek a legnagyobb boldogság. Mindenkinek kell gyerek. Te nem akarsz?
- De. Persze. Az is cuki, hogy a pelusából most kente beléd a kakiját. Minden vágyam egy gyerek. Kakis akarok lenni.

A becsípett nagybácsinak:
- Aztán esküvő lesz?
- Lesz.
- Mikor?
- Az attól függ kié.
- Hát a tied. Mé' nem vagy terhes? Úgy ki vagy kerekedve!
- Basszus, jó hogy mondod. Megyek csinálok is egy tesztet, lehet hogy nem csak simán kövér vagyok, hanem terhes! Hogy ez nem jutott eszembe.

A saját apámnak:
- Pasik?
- Igen?
- Van? 
- A világ népességének jelentős része pasi. Szóval vannak.
- De van aki téged kezelget?
- Nem, mert én inkább szájalok, így nincs kedvük kezelgetni.


Egy idő után nem ugattak be. Rohadt fárasztó. Rohadtul elegem van. Ha találok valakit, az se lesz úgy se jó. Nekik. De hogy nekem milyen, az meg kit ér…

Kisautó

Kép
- Milyen aranyos kis kocsid van.
- Kösz.
- És beférsz?
- Be.
- De miért vettél ilyen kicsit?
- Mert én se vagyok túl nagy**.
- Hát szép piros.
- Az.
- Autópályán azért tud menni 120-al?
- Nehézkesen***, de igen, tud.
- Tényleg aranyos ez a kis autó. 
- Hát tényleg kösz.

A Hölgyemény egy Fiat Punto tulaj. A szóban forgó kis autó, pedig az én Honda Civic-em, 1.8-as turbó motorral, sport változatban. Igen, az a fajta, aminek legtöbbször a seggét látják az emberek egy pillanatra ahogy elhúz mellettük...

Gondolom értitek, hogy miért nem haraptam át a Hölgyike torkát. Kár lenne érte. Boldogok a lelki szegények.*



*    igen, mindehhez felhúzom az orrom és mocsok bunkó vagyok. pff. Meg nagyképű. És beképzelt. Mert minden autóm egy kicsit a gyerekem is. pf.
**   továbbra is 184 magas vagyok.... igen, irónia
*** nehézkes, mert általában 140-el akarja harapni az utat


Könyvek, amik kihatnak

Olvasok néha olyan könyvet, ami annyira magával ragad, beszív és nem enged, hogy ha lerakom is a "világában" élek. 
Az Időutazó felesége óta olvastam ugyan jó könyveket, de semmi nem ragadott magával, semmi nem férkőzött az álmaimba, valahogy egyetlen könyv szövege sem érintett meg. Na jó, ez nem igaz, mert olvastam zseniális könyveket, csak hát... Hiányzott az a plussz, az a jajj érzés, az a... hmmm... értitek... 
És most meg van. Megint megvan. A szolgálólány meséje. El akartam olvasni, még alig 17 éves fejjel, és nem engedték. Vagyis még talán 17 se voltam, és a jelszó az volt, hogy nem nekem való. Most meg ahogy az HBO elkezdte nyomatni a sorozatot, beugrott, hogy én ezt már egyszer régen olvasni akartam. 
Irány a könyvesbolt, kedvenc eladóm megmutatta hol találom, megvettem, és az első szótól belém ivódott, vagyis inkább a bőrömre írták, engem karmol a toll hegye... Döbbenet. Döbbenetesen jó. Félelmetesen nagy hatással van rám az egész. 
Valójában nehéz szavakba foglal…

Blogbabona

Kép
Vacilláltam, hogy írjak-e a srácról. 
Mert mi van, ha... de ha itt elkiabálom, és akkor azért nem? És a francba...
De biztos ismeritek a "cseszd meg medve a fűnyíród" viccet.
Szóval mondjuk úgy, hogy felfedezni véltem némi nemű érdeklődést az ő és a saját részemről is... Mert figyelmes, okos, vicces, és tegnap hosszú idő óta először biztonságban éreztem magam mellette, mert kérés nélkül (?ezhülyeség!) kvázi megvédett. És ez nekem fontos és jól esik és jajj...
Hát most meg ott tartunk, hogy olyan érzésem van, hogy látta a sebezhetőségem és kuka vagyok, vagyis oda kerültem. Mármint lehet fejben túl és tovább gondoltam az egészet. Vagy lehet már korábban se volt semmi és minden ami van én képzelem hozzá. Hogy nem is volt érdeklődő pillantás vagy figyelem. Csak... Biznisz, és/vagy/meg félre értés.
Hát valami ilyesmi. 
Szóval csessze meg a fűnyírót. Már ha volt egyáltalán fűnyírója....



-Mi volt a hétvégén? - Semmi.

Kép
És akkor tudjuk is, hogy dehogynem. 
Volt egy szál rózsa meg húsz szál szegfű. Viharos időjárás és sárgabarack szedés. Sok vezetés úton és háztartásban. Mosás, vasalás, takarítás. Rántott hús és kaporszósz. Edzés és soha meg nem érkező sms. Egy pohár rosé fröccs és tüsszögő kutya. És zárásként tegnap este fél tízkor kihívtam a rendőröket egy matarészeg társasághoz... 
Kicsit sok az életem, kicsit zsúfolt, kicsit fárasztó, kicsit fájdalmas.... 



Lajosék

Kép
Anyukám szerint, "Neki is csak egy élete van". Legyen ez hangya, kismadár, kutya, macska, csoki csibe, bármi, a lényeg, hogy egy élete van, ok nélkül nem szabad elvenni. Igen, még a csoki csibéjét sem* szabad ok nélkül elvenni.
Így valahogy nem volt kérdés, hogy a két legyet, akik pénteken cuccoltak be hozzám, vagy kiterelgetem, vagy megtartom. Hát kiterelgetni nem tudtam, de Diónak baromira tetszettek, és hát mafla kergetőzésbe kezdett, ha leszálltak a nappali dohányzó asztalára, fejét hátra hajtva, fülei hátra fittyedve, figyelte és kergette. Én meg őt néztem, hogy a kis lökött már húsz perce ezeket figyeli.. én lökött meg őt.
A beköltözésük óta eltelt annyi idő, és Dió barátsága végett is úgy döntöttem, akkor ne csak gyűjtő fogalmak legyenek, ezért kaptak nevet. Lajos és Ludwig...
Megkérdeztem tőlük, hogy megfelel-e, helyeslőnek körbe repülték a csillárt majd kijöttek velem meginni egy rosé fröccsöt az erkélyre. Én felhúztam a szúnyoghálót és kihajoltam az ablakon.... é…