Sohavégetnemérős

Végeláthatatlan az idei tél. Általában véve negyven fokos lázban égve várom a tavaszt és a taknyomon csúszva könyörgök egy kis jó időért. 

Ki akarok járni hajnalban futni. Dióval órákat akarok sétálni esténként egy szál vékony pulcsiban... És ezek már már megvalósíthatatlan vágyálomnak tűnnek.... Az meg, hogy nem kell mislenbabának öltöznöm, ha csak öt percre megyek le, vagy nem kell a dupla zokni, vagy ha szellőztetek, akkor 2 perc után nem lógnának jégcsapok a csillárról.... áhh... hihetetlen hogy volt ilyen...

Ez a hideg, ez a szmog, ez igazán véget nem érős.... 

Pedig jó lenne...

Adjunk be valakinek valamiféle petíciót, hogy mi köszönjük, adónk 1%-ért cserébe lemondunk erről a rémes időjárásról?



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fehér ing

a csempész süti