Egyedül moziban

Egyedül voltam tegnap este moziban.
Megvettem a jegyet a Galaxis Őrzői 2-re, vettem kis popcorn-t beültem egy kedves pár mellé, felnyomtam a háromdé szemüvegem, és Yondu záró eposzán így "rítam mint a nyest".

Először voltam egyedül moziban.

Miért ne?

Biztosan nem is vette más észre a fiatal páron kívül hogy egyedül vagyok és így nem is olyan ciki/kínos. És amúgy sincs ebben semmi...

33 évesen miért ne mehetnék egyedül moziba?

Kinek van ezzel ellenvetése?

Azon kívül, hogy nekem. Mert egyrészt vállon veregetem magam, mert milyen fasza bevállalós vagyok, másrészt meg kicsire összehúzom magam, hogy hát tényleg ide jutottam?! Kamaszként az egyedül moziba járó középkorú asszonyt a társadalmi és szociális háló legalján lévő észrevétlen, szerencsétlen lúzernek tartottam.

Igen, ebben tényleg nincs semmi...

Na.


Megjegyzések

  1. Én sokat jártam régen, de tényleg régen, 18-20 éves koromban egyedül moziba, és nagyon jó volt. A világ felfedezése a saját szememmel, saját érzékelés, álmodozás. Szeretem azt az érzést, hogy egy film után kiélesednek a belső érzékek, mint egy ufó, kívülálló mászkálok az emberek között. most is megyek néha, de nagyon néha, mert most kevésbé érek rá. Aztán lesz majd, hogy nem hiányzom majd este itthon, és még idősebb asszonyka leszek, remélem, akkor is megyek majd... Igen, van benne valami keserédes időnként, de néha tényleg semmi. Minden a fejedben van, a többiek nem gondolnak semmi extrát.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, tuti minden a fejemben van :D

      Törlés
  2. Nincs ebben semmi különös. Én is voltam már és megyek is még moziba egyedül. :)
    Mozi után tök jó egyedül hazaandalogni és hagyni ülepedni a látottakat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tökre igaz. főleg hogy tegnap egy ismerős szépen széttrolkodta az én nagy sírós jelenetem.... :D

      Törlés

Megjegyzés küldése

Ne kímélj, kibírom

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fehér ing

a csempész süti