Blogbabona

Vacilláltam, hogy írjak-e a srácról. 

Mert mi van, ha... de ha itt elkiabálom, és akkor azért nem? És a francba...

De biztos ismeritek a "cseszd meg medve a fűnyíród" viccet.

Szóval mondjuk úgy, hogy felfedezni véltem némi nemű érdeklődést az ő és a saját részemről is... Mert figyelmes, okos, vicces, és tegnap hosszú idő óta először biztonságban éreztem magam mellette, mert kérés nélkül (?ezhülyeség!) kvázi megvédett. És ez nekem fontos és jól esik és jajj...

Hát most meg ott tartunk, hogy olyan érzésem van, hogy látta a sebezhetőségem és kuka vagyok, vagyis oda kerültem. Mármint lehet fejben túl és tovább gondoltam az egészet. Vagy lehet már korábban se volt semmi és minden ami van én képzelem hozzá. Hogy nem is volt érdeklődő pillantás vagy figyelem. Csak... Biznisz, és/vagy/meg félre értés.

Hát valami ilyesmi. 

Szóval csessze meg a fűnyírót. Már ha volt egyáltalán fűnyírója....




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Fehér ing

a csempész süti