Verde, Vidi, Vici

... az itteni egyik it-sunkat, hogy 10 évvel idősebb, 3 gyerekes családapa, aki ingben pulcsiban dolgozik, mindig van nála csoki, meg van egy kis sörpocakja, és annál kevesebb haja. Tudjátok, az a tipikus bő 45ös jókedélyű apuka... Erre egy vigyorgó hippis hipszter, szakadt farmerban, loncsos kócos hosszú firzurával, kólával a kezében, tök ropi vékonyan és kábé annyi lehet max mint én...   ... vagy a Controllerin kollegina. Nyugdíj közeli 100 kilós asszonyságnak gondoltam. Igazából velem egyidős fürge csajszi, akinek egyetlen "bűne" a cigi....   A titkárnő meg? A fejemben a vékonyka gyermeteg hangja miatt egy frissen érettségizett csajszika élt, aki még körmöt reszel, meg csicsereg és rózsaszín. Nála szürkébb jelenség valójában nincs a cégnél. Zömök termeténél csak a kora tekintélyt parancsolóbb... Talán 70 éves.... Vagy több...   Gyakorlatigal a nagy többséggel mellélőttem a telefonhang alapján.   Nem vagyok jó emberhangképzelő.   ...

"Anyu, nem nem félek. Miért félnék? Nem. Nem fosok. Taxival megyek a reptérre, aztán németeknél bérelek kocsit, ne aggódj már. Nem gáz. én csak azon izgulok, hogy félre ne tankoljam a kocsit. Nincs semmi gond, odatalálok...."   Ilyesmik hangzottak el tegnap esti rendszeres telefonos csevelyünkkor. Aggódott. Szerintem feleslegesen. Tényleg legfőképpen azért parázok, hogy benzin helyett nehogy dízelt tankoljak. Vagy fordítva. Sajnálnám ezt a csodás skodaoktáviaerest. Gyönyörű. Gyors. Kényelemes. Imádom. Élvezem vezetni....   ... és ahogy előztem a kamionokat a német autópályán, bevillant egy kép. Egy Ezer évvel ezelőtti kép. Talán 7.-es voltam. Akkor voltak divatban azok az elcseszett nagy holdjáró cipők a gusztustalan talppal. Mostani szemmel persze. Akkor a legkívánatosabb divatdarabok egyike Volt, ami nekem elérhetetlen messzeségből kacérkodott.... Akkoriban egy lapos talpú cipőt kaptam osztrákiai rokonoktól, amit szerettem, mert valójában az egytelen általam is hor...

"Ezt nem fogja elhinni" "Hihetetlen ami ezután történik...." "Látnia kell!" "Elképesztő" "Ha ma valamit megnéz, ez legyen az" Ezer óra munka naponta. Kutya, edzés, drámák, örömök. Ma, miután 4kor elinditottam a leltárt (igen, hajnali négykor), még nem állt rá az agyam a melóra, és az úgy kb egy hónapja nem túl sűrűn nézegetett "hír"portálokon bóklásztam. DÖBBENETES, hogy mennyi hír kezdődik így. NEM FOGJÁTOK ELHINNI, mennyi lényeges, emberiség számára ELKÉPSZTŐ információval szolgáltak ezek a HIHETETLEN oldalak. De legalább tudom, hogy kell bikinit fényképezni, hogy mennyit hazudnak a sztárok, hogy mit kell enni, inni, mi mennyire cuki, vagy ciki....

Igen. A jéghátán is....

- Jó reggelt! Gyere, itt a kávéd!   Szem kinyit, körbe nézek, végig tapogatom magam, van rajtam ruha, viszont akárhol is vagyok, akárki is ez, hazakell mennem Dióhoz....   - Hol vagyok? - Nálam. Itt a kávéd. - Nem, kösz, mennem kell. A kutyám... - Hosszú kávé, két barna cukor, tejszín. Ahogy kérted. Dió a konyhában virslit eszik. - Jézusom, ki vagy te?! És mit keresek én itt. - Ja, mondtad az éjjel, hogy nem fogsz emlékezni. De azt mondtad majd a kávé... - Nem emlékszem.... Akarom tudni? - Akarod? - De hogy kerül ide Dió? Egyáltalán.... Hol vagyok? És TE kivagy? - Egy sarokkal arrébb vagy, mint a saját lakásod. Én Ödön vagyok. Engem hívott fel Géza, hogy segítsek hazavinni Bélát, mert túl sokat ivott nálatok, és én úgyis közel lakom hozzátok.... - Ki az a Géza?!? - Nekem haverom, dehogy neked kid..... - Oké, mindegy, folytasd.... - Mire átmentem hozzátok, Lakóbarát már aludt, te meg Bélát mosdattad, mert eléggé rosszul Volt. Aztán segített...

Pénteken tartottuk a táncos barátnő búcsú buliját. A helyszín monumentális Volt, az emberekből pedig szó szerint áradt a szeretet. Minden olyan meseszerű Volt. Az egész légkör megteremtésében természetesen a színházi barátai játszottak hatalmas szerepet, én csak ámultam és bámultam, tátottam a szám, elbűvölt az a hihetetlen ragyogás, ami az egészet körbe vette. Mégis minden családias Volt és meghitt. Egy egészen picit úgy éreztem magam, mint amikor kisgyerekként kávét cseppentett nagymamám egy szem kockacukorra, és megehettem. Cinkosok voltunk egy másik világban...   Talán ez a kívülállás adott egy plussz vagy inkább másféle szemléletet, egy nyugalmat. Néztem ezt a gyönyörű ragyogó lányt, akinek most valami nagyon fontos ért véget az életében, szomorú véget, mégis csak úgy tündökölt. Tudom, ezek most nagy szavak, de mégis... Mintha mesében lettem volna. Álltam a lenge földigérő kék ruhámban, kezemben pezsgő jéggel és eperrel, körülöttem olyan színészek, akiket mindíg meg akara...

Az élet egy furcsa film. A magas, vicces, okos pasas áll az ajtóm előtt, kezében megszámlálhatatlanul sok sok rózsa, és ellenállhatatlan mosollyal vacsorázni hív...   Minden pont a kívánság listámról pipa. Minden, minden klappol-hatna. Ha nem lenne felesége. Behívtam, limonádét nyomtam a kezébe, és egy, a korábbi évek miatt már milliószor végig vitt beszélgetést újra játszottam.   Ismerem az összes érvét, kész válaszaim voltak rá. Ahogy az értem mindent megtenne, és hogy fog változtatni, csak higyjek....Talán túl nagy rutinnal válaszoltam a kérdéseire. Túl közönyösen néztem végig ahogy látszólag összeomlik, mikor a rémes feleségéről beszélt, a zsarnoki tetteiről, és úgy mindenről.   Olyan Volt, mint felmondani a leckét. Annyirszor hallottam ezt már SzSz-től... Annyiszor átrágtuk. Annyira szörnyű...   Aztán amikor elment, kezében a rózsákkal, összetörtem....   Pedig nem is Volt köztünk semmi....

Azt tartják az okosok, hogy a kutya olyan, mint a gazdája. Tudom, mondták már rám is, hogy rémesen bosszúálló vagyok, és nehéz kiengesztelni, (szerintem nem igaz), de ez a tulajdonságom hogy veheti át Dió?!   Amíg nyaralni voltam, Anyuék vigyáztak rá, gyakorlatilag így a kutyamenyországba került. Többet kapott enni (rántott husi, pörkölt, szalonna), Anyuék szabin, húgom kutyája ott Volt társaságnak, és nem elhanyagolható, hogy ki be futkozhatott.   Mikor hazaértem két hét után. Először örült, majd leült tőlem úgy jó 3 méterre és csak nézett. Ült és nézett. Nem jött oda. Nem adott puszit. Nem fogadott el tőlem kaját. Nem velem aludt.   Persze, majd megbékél.   Én térden álva toltam volna a nasit a szájába, simiztem volna, bármi, de mindig ott hagyott, leült 3 méterre és nézett. Semmi csóvi. Semmi boldogság. Semmi. Mindenki másnak igen, nekem nem. Ha figyelmen kívül hagytam, még boldogabb Volt... Bármit tehettem Nem érdekeltem.   A csúcspont a...

Este 6kor kicsit elkámpficsorodva csuktam be az ebook-ot. Egy nap alatt átrágtam magam Bridget Jones-on. Még az első, így kb 10 évvel az eredeti után ismételve.   10 éve is nagyon nagyon nagyon szerettem, és nagyon nagyon nagyon röhögtem, de azt hiszem, nem Volt súlya. Egyáltalán nem éreztem át a könyv valós mondani valóját. Most sokkal többbet helyeseltem, sokkal nagyobb megértést tanusítottam most minden egyes elfogyasztott szelet csokoládé után támadt főhősi bűntudat iránt, éreztem a fiatal kosztümös csaj miatti pipát, hogy dehátaztakosztümöténnemtudtamkifizetni, vagy a családi összeröffenéseknél a kérdés, hogy és partnervanemár.   Iszonyat jókat vigyorogtam rajta.   A pöffeszkedő családosok... óóóó igen. Mind azt hiszi, hogy mi szinglik egyáltalán nem érthetjük meg őket, és fel Sem fogjuk, hog nekünk micsoda jó dolgunk van...   Te jó ég! Annyira más úgy olvasni, hogy benne élek. Hogy minden nyamvadt helyzet komikumot ismerek az ÉLETből. ...

Nyaralás után visszarázódni, hááátttt..... Nem egyszerű. Ellenben a tegnapi nap mind meló terén, mind magánéletileg tök kijózanító Volt, ha esetleg eddig még nem esett volna le, hogy már nem a sós víz nyaldossa a talpaim.   Az egy dolog, hogy a meló ténylegesen egy bolondok háza Volt. És az, hogy ezt némi koplalás végett kicsit talán nehezebben viseltem, az meg ugye egyéni szocprobléma. Időm Sem Volt nagyon enni, mert készültem az esti vacsira. A csajokkal már rég megbeszéltük, hogy elmegyünk az Onyx-ba. Az egyik barátnőm kapott az ügyfelétől ajándék vacsit 5 főre. De úgy tűnik, csak engem hozott lázba, mert a meghívott vendégek nagyrésze lemondta az esti randikat. Jó, ezzel még együtt tudok élni, de nem esett jól a lelkemnek. Mert na... Értitek, éhes voltam.   Ja, és térdig érő fekete szoknyát se kaptam sehol. Mert ami másnak térdig ér, az nekem comb középig. Gáz. Elkeserítő. Gnóm vagyok.   Hazafelé bánatosan fagyit nyalogatva már befészkelte a gon...