Közeleg a tél

Anyuval leszedtük a maradék almát meg körtet, a lepotyogottakat összeszedtük a tyúkoknak, kiástuk a maradék satnya répát, lepucoltuk.

A muskátlikat, leandereket, levittük a pincébe, ami pedig nem áttelesíhető, kitépdestük, a virágföldet dézsába raktuk.

A kerti székeket eltettük a faházba, a nagy asztalt benejlonoztuk. A vízórát megnéztük, hogy jól van-e szigetelve, biztosan nem fog kifagyni.

Ablakot mostunk meg rendőnyt.

És még néhány napra elegendő tüzifát is lehordtam a kazánhoz.

 

Olyan visszás érzés Volt ismét készülni a hidegre... megfoghatatlan volt, amikor az első műfenyőmről beszélgettünk, hogy milyet, mekkorát szeretnék. És arról, hogy ünnepekkor hogyan Leszek szabadságon, hogy megint dolgozok, és ez mennyire nincs így rendben...

 

Aztán mondtam, hogy a bejglit én sütöm majd idén is, de szívesen csinálok mást is. Mondjuk néger szájat, esetleg mirandát.... 

 

Két hónap... két hónap és megint itt lesz a szeretet és család ünnepe. Közben még olyan élénken él bennem a tavalyi....

 

Hajjjjj.... nagy sóhaj......