Háborog, avagy a MinimuM margójára
Éhezés.
Nem tudom mi az.
Azt tudom, hogy milyen, mikor a hó végén nincs. Azt tudom, hogy milyen olyat enni amit nem szeretek, de csak az van. De arról, hogy mit jelent éhezni, fogalmam sincs.
Kopoghat a szemem egy-egy elcseszett nap a diéta végett. Emiatt, lehetek hisztis, agresszív, idegbeteg, amit akartok.
Fogyhat ki otthon a kaja, hozhat a kajafutár számomra ehetetlent, és érezhetem az éhségmanót a hasamban, de nem éhezek.
Soha nem éheztem.
Nem tudom, milyen lehet napokig nem enni. Nem tudom milyen lehet nem a fizura várva zsíros kenyéren élni még egy meg még egy hónapnak így eltelni, és várni a csodára ami nem jön.
Nem tudom.
Azt viszont tudom, hogy azok csöpp gyerekek az oviban, suliban, a kamaszok a középiskolában... Nem. Azt Sem tudom. Azt tudom, hogy megetetném az összeset. Legyen tele a bendője mindnek. Ne csak reggel, ne csak egy héten egyszer. A magam módján, ahogy tudok, én segítek, de az kevés. Nagyobb erő, nagyobb összefogás kell. Engem nem érdekel, hogy az a gyerek miért nem kap otthon enni, azért-e mert a szülő kisebbségi, vagy barom, vagy az élet meggyötörte, vagy bármi. Ott az a gyerek az iskolapadban éhes. Kit érdekel, hogy miért?!
Milyen utolsó egy szemét társadalomban élünk, ha ezt engedjük? Hogy lehet erre nemet mondani?! Nem tehetnek semmiről azok a gyerkőcök... Ők még ártatlanok. Igen, nekem nincs, ne ugassak. Jól van. Leszarom. De értitek?
Majd csalódnak. Csalódnak a családban, a rendszerben, bennünk, mindenkiben... Megkeményednek, ki így, ki úgy.... Aki olvassa Tampi-t, tudja, érti.
Hogy lehet ilyenre nemet mondani?!!! Milyen értéket képvisel a KDNP? Vagy én rakom össze a mozaik szavakat? Meg egyáltalán a többi "párt"?! Mi ez a látszat lét? MI EZ??????
Mélységesn fel vagyok háborodva.
Nem tudom mi az.
Azt tudom, hogy milyen, mikor a hó végén nincs. Azt tudom, hogy milyen olyat enni amit nem szeretek, de csak az van. De arról, hogy mit jelent éhezni, fogalmam sincs.
Kopoghat a szemem egy-egy elcseszett nap a diéta végett. Emiatt, lehetek hisztis, agresszív, idegbeteg, amit akartok.
Fogyhat ki otthon a kaja, hozhat a kajafutár számomra ehetetlent, és érezhetem az éhségmanót a hasamban, de nem éhezek.
Soha nem éheztem.
Nem tudom, milyen lehet napokig nem enni. Nem tudom milyen lehet nem a fizura várva zsíros kenyéren élni még egy meg még egy hónapnak így eltelni, és várni a csodára ami nem jön.
Nem tudom.
Azt viszont tudom, hogy azok csöpp gyerekek az oviban, suliban, a kamaszok a középiskolában... Nem. Azt Sem tudom. Azt tudom, hogy megetetném az összeset. Legyen tele a bendője mindnek. Ne csak reggel, ne csak egy héten egyszer. A magam módján, ahogy tudok, én segítek, de az kevés. Nagyobb erő, nagyobb összefogás kell. Engem nem érdekel, hogy az a gyerek miért nem kap otthon enni, azért-e mert a szülő kisebbségi, vagy barom, vagy az élet meggyötörte, vagy bármi. Ott az a gyerek az iskolapadban éhes. Kit érdekel, hogy miért?!
Milyen utolsó egy szemét társadalomban élünk, ha ezt engedjük? Hogy lehet erre nemet mondani?! Nem tehetnek semmiről azok a gyerkőcök... Ők még ártatlanok. Igen, nekem nincs, ne ugassak. Jól van. Leszarom. De értitek?
Majd csalódnak. Csalódnak a családban, a rendszerben, bennünk, mindenkiben... Megkeményednek, ki így, ki úgy.... Aki olvassa Tampi-t, tudja, érti.
Hogy lehet ilyenre nemet mondani?!!! Milyen értéket képvisel a KDNP? Vagy én rakom össze a mozaik szavakat? Meg egyáltalán a többi "párt"?! Mi ez a látszat lét? MI EZ??????
Mélységesn fel vagyok háborodva.
Én is. Az ember mindig azt hiszi, hogy szarságban már nincs lejjebb. Aztán mégis van.
VálaszTörlés