Egyházadó

Felszólít. Fenyeget. 2013 óta nem fizetett a család. Haladék nélkül pótolja. Éves teljes BEVÉTELének 1%-a, de legalább 5.000 Ft/év. 

Kedves Otthoni Egyházközség!

2013-ban a lakcímem végérvényesen megváltozott. Ezúton felmentettnek érzem magam az egyházadó megfizetésének kötelezettsége alól. 

Na de mégse. Nem ezt akartam írni. 

Kedves Egyház, hol kezdjem? Hogy milyen keresztényi nevelést kaptam tőled? Hát kábé pont olyat, mint amilyen hangvételű a fenyegető leveled. Ha nem volt annó (és most is ez van) a család elég pénzes (márpedig a miénk nem volt), akkor több volt a szégyen, a kényszer és az elnyomás, mint a hitben megélt szeretet, az egymás támogatása, és hogy nincsenek különbségek. 

Mert ugye különbségek azok vannak. Voltak. Ott kellett megmutatni mindenkinek az újat meg az ünneplőst. A csilli-villi új dzseki, a lakkcipő a pörgős szoknya, a misére még egy másik új cipő nem az iskolai sáros bakancs, hogy a persely pénzed 5 forint vagy egy százas, és mennyire égett a fejem, mikor az Atya bemondta, hogy szégyellje aki a perselybe 20 forintot dob, nagyon kevés, igenis tessék oda 100-ast dobni. Én 5 forintot dobtam. És felfogtam, hogy az baj. 

Baj, hogy a csini anyuk a csini lányukkal fitymálva néztek mikor kiálltam olvasmányt olvasni, hogy nézd, milyen csóró. Régi az a kabát, én meg belezavarodtam az olvasmányba. 

Vagy csak úgy, mert egy alsóbb kaszt rendszerből jöttem, hogy se nem ausztriai melósok a szüleim, se nem postás vagy közértes, ezért az ő gyerekeik gúnyolhattak, és csipkedhettek az olvasmány, vagy a könyörgés közben, és igen én belezavarodtam, az egész gyülekezet előtt. Makogva olvastam, zokogva rohantam haza.  

Egyetlen jóérzésű keresztény nem mérte fel, hogy nem kiröhögni kéne, nem rám szólni, hogy ne az iskolai kabátban járjak, vagy egyáltalán, csak megvédtek volna a gonoszkodó öregasszonyoktól, hogy a te apád vett el idegent mert terhes lett, nem? Vagy csak szólt volna valaki, hogy ne hívjanak engem is bolondnak mint a túl szigorú túl vallásos szikár nagyapám. 

Keresztényi nevelés? Megkaptam. Így nem viselkedünk. A nálunknál gyengébbel SOHA nem viselkedünk így.

Szóval mire is kéne nekem ezt a közel 40.000 forintot leperkálnom?! 

Hogy kösz a lelki sebeket? 

Hogy annyi vasárnap nem mehettem Mamócámhoz, mert misére kellett menni???

Szóval kedves Egyházközösség, ha betöltöd a funkciód és nem a sztrókon nem rég átesett apámnak küldözgeted az elmebeteg csekkjeidet mindenféle fenyegető tartalmú levéllel, ha majd látom, hogy felnőttél a feladatodhoz és nem csak villogni akarsz, akkor talán, MONDOM talán elgondolkodom, hogy adok. Önként. Ahogy másoknak havonta boldogan adok. 

A te keresztényi szeretetben és irgalmasságban nevelkedett báránykád:

Verde