Apró öröm
Ha valaki nem tudná, nálam is tíz éve tart a szuperhős láz. Mikor még kis csimbók könyvmoly voltam is mozgatta a fantáziám, hogy én mit választanék szuper képességnek.
Repülés? Klassz lehet, de arra van repülő.
Láthatatlanság? Miért? Nem akarom tudni mások titkait.
Lézer szem? Nem akarok bántani senkit.
Szuper erő? Szintén nem akarok én bántani senkit, építő munkások és daru meg már van.
Én a befolyásolás képességét választottam. Mert akkor csak úgy felszállhatok a repcsire, elutazhatok Hawaira, megkapom a legjobb szobát a szállodába,..... és akkor az egész élet tiszta hepi háváj....
Persze valójában ez lényegtelen. Vasember és az egész sztori úgy hat rám mint a mágnes, így amikor nem sikerült preimer előttre jegyet vennem, se premierre, se egy héttel későbbre, csendes pánik kezdett elfogni, mert én nem akarok szpojlert olvasni, és minél előbb át akarom élni....
És most mondjam, hogy az Égiek meghallgatták a kérésem? Tegnap nyitottak pár kistermet 24.-re, premier előttre, és sikerült jegyet vennem rá.
Úgy éreztem magam, mint gyerekkoromban karácsonykor.
Szóval a Hulk-os fülbevalómba, meg a Bosszúállós pólómba megyek megnézem a végjátékot ...
....what ever it takes.....
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ne kímélj, kibírom