Fél három

 Ma le kell lépnem fél háromkor. Van ilyen. 

Meg van olyan is, hogy ez világít rá erőteljesen a HO előnyeire. Mármint ahhoz hogy 6kor gép előtt legyek, 5kor kellett kelnem. Nem buli. HO-ba elég volt kábé 5:50-kor, aztán mehetett a móka. 

Nem a koránkeléssel van a baj, hanem azzal az egy órával amit még szundikálva tölthettem volna.... Na de ne nyafogjak. 

Idén a ház meg az esküvő mellett elég kevéske idő jut a valódi pihenésre. Pedig nagyon nagyon nagyon szeretnék. Ha valamikor, akkor most kellene nagyon két hét valódi nyaralás. Olyan laptopot eldobós, mindent elfelejtős. 

Szeretem P-ben, hogy vele lehet mind a kétféle képpen nyaralni. Dögleni a parton, ázni a vízben aztán meg egy nap alatt 70 kilómétert legyalogolni hegyre fel és le, közben megnézni az összes múzeumot, arborétumot, kis és nagy múzeumot. Tegnap este beugrott az egyetlen közös nyaralásunk még APK-val. Csak Esztergomig jutottunk, mert ő messzebb nem mert. Hozta a laptopját, mert tuti fogja hívni a főnöke, mondta is neki hogy csak nyugodtan. Hívta is vacsora közben, ott is hagyott egyedül. Dolgozott késő éjszakába nyúlóan, másnap meg aludt 11ig aztán kitalálta, hogy nézzünk várost 40 fokban a legtűzőbb napsütésben, és nem értette miért kornyadozok, és miért nincs kedvem és miért mennék inkább strandra... jól össze is veszett velem. 

Bár tudtam volna akkor azt, amit most tudok.... De ez milyen hülye kérés már XD Nyilván nem itt lennék ha ezt mind mind tudom. 

Az élet olyan kiszámíthatatlan.