Rózsaillat
Évek óta nem találom az "illatom".
A naagy szerelem idején keserű vaníliát használtam, aztán ő mást vitt Barcelonába, másnak vett zuhanyfüggönyt, és némán nézte, ahogy az édes érzésből elegem lett, hagyott elfolyni, megkeseredni... pont, mint a parfüm.
Nem volt jó semmi. Nem passzolt hozzám semmi. Minden idegen volt rajtam.
Milyen az élet...
Tegnap vettem egy arcradírt, rózsa illattal. A lancome krémem rózsa illatú. A tusfürdőm rózsa illatú, és kezd elfogyni a Dior J'adore termékmintám.
Rákerestem, vajon mennyibe fáj, megvegyem-e, mert a parfüm luxus, a jó parfüm különösen, és tényleg öltöztet. Karaktert ad. Olvasom az illatjegyeit... Rózsa... Nem is tűnt fel...
Nem is tudom, mikor lopózott be észrevétlen és vette át a keserű vanília helyét az érett rózsa.
Lehet túlmisztifikálom.
Hisz most sem mindig találom a helyem.
Csupa kérdőjel és talány az élet.
Tényleg rózsás lettem, mint az idős hölgyek, akik cukrászdában cherryt szopogatnak?
Kicsit szikár, kicsit páratlan, kicsit "túlsok"?
És valóban egy J'Adore lennék?
Oké. Kevesebb stressz, kevesebb önmarcangolás, és sokkal több egészséges étel, mozgás és alvás....
Még mindig jobb mint a levendula :D Az a nagyon öreg nénik illata :)))
VálaszTörlésElőre elnézést minden nagyon öreg nénitől, de az igazán nagyon öregeknek fokhagyma illata van.... Tehát még az életutamból legalább két stáció hátra van XD
TörlésÉrdekes az illatokhoz fűződő kapcsolat. Én nagyon szeretem a természet illatait, a különböző rózsaillatokat. Ehhez képest a pandémia óta nem viselek parfümöt, mert már émelyítőnek érzem (hozzászoktam² az elején, mikor hétszámra itthon voltam, hogy ne használjak).
VálaszTörlésRemélem, azért egyszer én is találok egyet, ami igazán tetszeni fog, mint neked a rózsa. :)