Veremben

 Sötét időszakok vannak. Nem találom a helyem, nem jó, nyögvenyelős, mindent elrontok, mindent elbénázok, és valószínűleg én vagyok a leggyengébb, legszerencsétlenebb idióta az egész Föld kerekén, aki képtelen élni a lehetőségeivel és élvezni azt, ami jutott. Ami jó tönkre teszem. Nem vagyok kedves. Nem vagyok jó. Nem vagyok méltó. Nem vagyok alázatos. Lusta vagyok. Savanyú. Öreg. Kövér. Mosolytalan. Nem szerethető.

Régebben az egyik aikidos ismerősöm tanította, hogy ilyenkor kérdezgessem magam: Szomjas vagy? Nem. Éhes vagy? Nem. Fázol? Nem. Van hol aludnod este? Igen. Van fedél a fejed felett? Igen. Van valaki aki megölel? Igen. Akkor ma nincs nagy baj.

Aztán egy másik kedves barát mindig azt mondta, hogy nem halt meg senki, tehát minden máson lehet változtatni, nincs ok szomorkodni. 

Vannak tevékenységek, folyamatok, amik levegőhöz juttatnak.

- megemelem a D Vitamin adagom

- többet sétálok Dióval

- friss ágyneműt húzok hetente

- amikor csak lehet, meleg ételt eszem. Reggelire melegszendvicset, vacsorára tortillát... van értelme a komfortkaja kifejezésnek.

Szomorú vagyok, és összetört, így most ennyi megy. Majd ha jön a düh szakasz, akkor elkezdek úgy edzeni, mint akinek elment az esze, bulizni, mintha nem lenne holnap, dolgozni, mint egy ökör a földeken... Majd.... 

Köszönöm, hogy gondoltok rám.

Megjegyzések

  1. Gondolok. :)
    - Omega3, ezt egy pszichológus ismerősömtől hallottam, hogy akkor ajánlják a pácienseknek, ha még nincs szükség komolyabb gyógyszerezésre, mert van, hogy helyre tud billenteni.
    - Alvás. Ha nem alszom eleget, az engem már fizikailag is kiüt másnap.
    - Jódbevitel. Pont most olvastam róla, mit okoz a jódhiány. Hátha segítene a szedése neked is. Én elkezdtem mindenesetre.
    Szurkolok neked!!

    VálaszTörlés
  2. Nem akarok kinek szarabb versenyt inditani csak mint regi ismeros meselek el egy tortenetet, velem tortent Decemberben (Mazsola vagyok egyebkent a Mazsolacsata oskori blogrol) 2021-2022 borzaszto evek, halalrsetek a csaladban, apukam is itthagyott, majdnem belehaltam a Covidba. Tavaly Decemberben mar pont azt terveztem, hogy ennek az evnek vege es akkor 2023 mar tuti jobb ev lesz. Apu halalanak 2. evfordulojan iszonyat fajdalomra ebredek, nem mozog a bal labam, gorcsol, hideg nem tudok felallni. Gyorsmento, korhaz, 8 oras mutet. A labamat megsem sikerul megmenteni hiaba mut a legjobb sebesz, igy negy nap mulva amputacio. 8 het korhaz, kerekesszek. Minden a feje tetejen, egyedul elek, egyedul tartom el magam. Az elso hat hetben csak meg akartam halni, bogtem eljen-nappal. Tanulsag? Na az nincs. Annyi hogy kenytelen voltam haladni, ha mar vegul ugy dontottem hogy egyelore nem olom meg magam. Ma mar kepes vagyok halas lenni ujra dolgokert. Aztan megyunk tovabb.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mazsi mennyire nagyon örülök Neked! Nagyon sajnálom, ami történt.... Hihetetlen. Itthon vagy? Londonban? Nem is tudom mit mondjak. Köszönöm a kedves szavaid.... Ölellek!!!

      Törlés
    2. Remelem hamarosan jobban erzed majd magad. En Angliaban, de mar nem Londonban. Remelhetoen egy even belul mar protezissel. Ugyhogy haladunk. Az instan @donnaemanuella nev alatt futok nekem mar a blogolas a nagyon tavoli mult 😊

      Törlés
  3. Meg egy dolog. Nem szegyen segitseget kerni!

    VálaszTörlés
  4. Kapaszkodj erősen, gondolok rád. (is)

    VálaszTörlés
  5. Amikor ennyire mélyen voltam egy nagyon idős néni azt tanácsolta, hogy találjak minden nap valami szépet, amin érdemes elmosolyodni egy pillanatra. Most ha tudnék küldeni Neked egy képet kimennék az udvarra (a dolgozómban vagyok) és lefotóznám, hogy kibújtak a krókuszok és még van pár hóvirág is 🙂 ...és dereng a nap is.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Ne kímélj, kibírom

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2024. július 11. 20:27

Föld a skorpió fullánkjánál

Minden OK