Elbírnék
Szerintem elbírnék egy gyerekkel.
Szerintem menne.
Mármint, ha valahogy a fizu nélküli időszakot átvészelném anyagilag, akkor a többi, bár neccesen, de menne.
Este olvasnék neki meséket. Sokat sétálnánk Dióval. Megtanítanám tollasozni. Nem bánnám, ha a túrórudis mancsát belém törölné. Vagy hogy a piacon lábatlankodna. Esetleg cseresznye maggal köpködve vívnánk háborút.
Főznék, ő meg közben írná a matek házit.
Hajnalban arra kelnék, hogy rajtam ugrál, mert menni kell játszani.
Turiznék neki klafa ruhákat.
Megvígasztalnám ha bibis a térde, kapna rá gyógypuszit.
Ezeregyedjére is rászólnék az ALDIban, hogy nincs több csoki....
Hallgatnám, hogy éppen kibe szerelemes kicsoda az oviban, miközben kétpofára tömi a kakaós csigát...
Talán elbírnék vele....
Szerintem tuti. Hajrá!
VálaszTörlésAha. Mert ez amúgy csak "hajrá" kérdése :D Mint mikor sprintelni kezdek egyet futás végén.... :(
TörlésBocs, hogy cinikus vagyok, de hát ez van. A gyerek mögé más is kell, mint az, hogy ez nekem lehet hogy menne... :(
Bocs... Amikor egy nem felvállalható kapcsolatban voltam, voltak olyan gondolataim hogy egyedül is simán bevállalnám. Biztos nem lett volna könnyű, de éveken keresztül így is egyedülállóként neveltem a lányokat. Végülis ment.
Törlés:) és hatalmas elismerés, hogy egyedül megcsináltad! :)
TörlésÉn még azért gondolkodom azon, hogy kinek a szeme-mása vigyorogjon rám a lekvár maszatos száj felett. :)
... és persze akarnia kell az eredeti "szem- tulajnak" is..
Meg meg is kellene keresni....
Biztos, hogy elbírnál!
VálaszTörlésOlyannak látszol innen, mint aki eléggé felnőtt, és eléggé gyerek, és eléggé tud szeretni.
Az elején nem is kell hozzá sok pénz, ha nem akarsz MINDENT megvenni, újonnan, márkásan. Később durvul be a dolog.
...aztán meg közben nem is érnél rá gondolkodni hogy bírod-e,mert mire feleszmél az ember eltelt 10-20-30 év.Várjuk a fogzást,hogy hasra fordul,jár,beszél..később kivárjuk hogy nem beszél,éppen utál..Nagyon nehéz ez.Persze csodás is,csak el ne felejtsem amíg kamasz.
VálaszTörlés