Szépségért szenvedni kell....
A héten leszedettem a fogkövem, voltam kozmetikusnál gyantáztatni, epiláltam és halálra kínoztattam magam.
Gyerekkoromba Anyu a parketta fonást ügyeskedte a fejemre, akkor mondta MINDIG: a szépségért szenvedni kell.
Minden egyes fogínyemhez érő fogorvosi kínzó eszköznél, minden egyes cukorgyanta rántásnál, minden térhajlati szőrszálnál ez eszembe jut.
Éljen a természetesség. Mert hogy alapvetően annak a pártján állok. Csak ez a sok vacak kell hozzá. Meg a fényvédős CC krémem, és a highlighteres pirosítom, és a kurvadrága szempillaspirálom.
Nőnek lenni drága. És bazira fájdalmas.
Hmm... ha vénlány leszek/vagyok, akkor ezeket elengedhetném. Szőrös lehetnék... Fájdalom mentesen szőrös...
Vagy mégis... Mi a megoldás a fájdalommentes szépségre?!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Ne kímélj, kibírom