4
Szerettem volna valami cuki megemlékezőst írni a lakás avató szombati uzsonna partiról. Kollégiumból barátok voltak nálunk szombaton 4 darab 5 év alatti kisgyerekkel.
Sütöttem répa tortát, mert ezt eddig még nem rontottam el, szerencsére most sem. Csináltam tökéletes pogácsát, barátnőm receptje, ezt is nehéz elrontani. És retró falatkák voltak, meg keksz a gyerekeknek.
A ház nem mindenkinek nyerte el a tetszését, sőt, egyik fiúnak kifejezetten nem tetszett. Nem tetszett a környék, mert hogy ott egy foci pálya. Hogy hiába zsák utca, ott van 200 méterre egy út, amin jár 20 percenként egy busz, na az micsoda zajos. A ház szerinte nagymamás, mert hogy lehet ilyen színe a konyhabútornak, miért arany a fogantyú és a mennyezetnél a díszléc kifejezetten nagyanyáink korában volt divat. Hogy nem modern, hanem minden öreg. Elsőre ledöbbentem a nyílt ellenszenvén, másodjára elfogott vele kapcsolatban valami fura empátia. Ő az a srác, aki a második kerületben nézett 370 millióért telket, de az is csak olyan volt, hogy oda esetleg már építkezne.... Ha lenne 370 milliója meg egy építkezésre valója. De sajnos nincs. Egy lakás a Marina parton, ami aztán hű de húha. Mert Marnia part. Amire folyamatosan panaszkodik, hogy a kínai szomszédok bömböltetik a zenét, az indiaik büdöset főznek, és már ment be hozzá kuncsaftja egy prostinak mert emeletet tévesztett. Szegény iszonyú frusztrált és tele komplexussal. Azt gondoljuk, hogy meleg, mert csajjal még senki sem látta, mert senki sem elég jó. És ezt képtelen felvállalni.
A társaság két részre szakadt, anyukák és gyerekeik, meg apukák és a sörük. A gyerekek valamiért folyamatosan az emeleten, az üres szobákban akartak bandázni, ugrálni, egymást kinyírni, anyukák meg ezt hagyták, nem szóltak rájuk. Próbáltam cuki lenni és anyukákhoz csatlakozni, éreztem a társadalmi nyomást, hogy én, mint friss házas, nekem gyerekeznem KELL, nekem a gyerekekkel jófejkednem kell, meg ilyesmik. Értitek. Mert most már aztán szülnöm kell. És a kutya különben is miért lakik a házban ha van udvar. Mert a kutya meg a gyerek az nem higiénikus... Hát szerintem a kutyám alapból tisztább, a gyerekek felénél és fele olyan undi dolgokat csinál mint mondjuk egy 3 éves.
4 gyerek. 4 kicsi gyerek. Őszintén. Egyszerűen nem tudtam velük mit kezdeni. Hangosak voltak, önmagukra és egymásra veszélyesek. És az anyukák büszkén nézték csemetéiket. Hogy milyen okosak, nagyok és ügyesek. És most épp ebben a korban vannak. Egyszerűen befeszültem. Voltak dolgok amik kifejezetten idegesítettek. Pl a gardróbba bemászkálás, és a fürdőben a fiókok kipakolása. És nem szólt rájuk senki. Én meg csak pislogtam és próbáltam jófejkedeni, hogy jajj ugggyanmár ne pakoljátok ki a gardróbot..... Eszméletlen lefáradtam.
Amikor elmentek, gyors romeltakarítás, és alvás.
Álmomban párszor megébredtem, hogy reggel beszélnem kell P-vel erről a gyerek mizériáról, mert ha ő ezt normálisnak tartja, hogy a gyerekek ilyenek, és így, akkor ha egyszer odajutunk, bajok lesznek. Egyszerűen én ennél ezerszer szigorúbb vagyok.
Reggeli kávé közben fogalmazgattam a mondatokat, hogy hogy mondjam hogy ne értse félre. Aztán egyszercsak megszólalt:
- Tudod, én imádom XY kislányát, de azért mindennek van határa. Egy három éves csicskáztat, és lecsitteg és fel van háborodva ha te beszélsz. Mégis mit képzel? Nem a fenekéből rántottak ki. Ezek meg nézték, hogy milyen cuki. Hát rohadtul nem volt cuki, hanem törpe terrorista. WZ kislánya meg... minden lány így csinál a kezével? Vagy csak amelyik nettó hercegnő. Ez az állandó vernyogása.... A végén már inkább elkerültem.... Nem hiszem el, hogy a gyereknek hagyni kell, hogy lebontson egy komplett házat. És ehhez még mosolyogva asszisztáljak...
El nem tudom mondani, mekkora kő esett le a szívemről. Tök jól át tudtuk beszélni. Persze, könnyen jár a szánk gyerek nélkül, de akkora megkönnyebbülés volt, hogy ő is így gondolja. Hogy szerinte is az a normális ami szerintem.
Konklúzió?
Nincs. Gondolkodni való van.
Ne aggódj, a saját gyerek teljesen más! :) A házból, az a néhány részlet, amit mutattál, nekem nagyon tetszett!
VálaszTörlés:) gondolom, hogy a saját gyerek más, de ha az alap beállítás ilyen náluk, én meg ezt nem bírom, akkor én csapni való anya leszek...
TörlésSzerintem tökre nem elvárható, hogy bírjuk mások gyerekeit. Attól még, hogy gyerekek, ugyanúgy csak emberek, csak szembetűnőbben idegesítőek, ha minden el van nézve nekik. Miért kéne jobban szeretni őket, mint a felnőtteket...?
VálaszTörlésAz agyam teljesen egyetért veled. A társadalmi nyomás miatti érzések, amiket még nem sikerült levetkőznöm, viszont frusztrálnak. Nem olvadok el a gyerekektől, nem akarok minden áron gyereket, az én életem kerek nem kell bele szeretet pótlék, nem kell gyerek kompenzálás miatt. És akkor jön a kérdés, hogy oké, de miért akarsz gyereket? Talán mert közben ezt a kalandot nem hagynám ki. De ahhoz nincs kedvem, hogy csontig lerágják rólam a húst, kiköpjenek és eldobjanak... Na de sok a frusztráció bennem. XD
TörlésÉn imádok minden gyereket, a legrosszabbak is szórakoztatnak, komolyan. De ha a saját gyerekekkel mentünk/megyünk valakihez, akkor ott nem viselkedhettek/viselkedhetnek állat módjára. Visszadumálhatnak, nyafoghatnak, de nem pakolhatnak szét idegen helyen. Én pedig nem teszek becsmérlő megjegyzést mások házára, és nem dumálok bele, hogy hol alszok a kutyájuk/macskájuk. Szerintem elég ... módjára viselkedtek a vendégeitek.
VálaszTörlésHát én nem tudtam hová tenni az egész szitut. Két év covid elzárás szociálisan nagyon sok. De valahogy most úgy felvillant, hogy sokan kritizálják a mai szülőket a túlzott engedékenységért. És azt hiszem, most élesben láthattam, hogy miről beszélnek... Pedig a szülők korábban tök normálisak voltak.... Fura....
TörlésMost, hogy már vannak új bejegyzések, halkan kommentelek ide. Engem is idegesítenek mások gyerekei, és nem is lesz gyerekem, holott azért vannak gyerekek, akiket meg szeretek. Kár, hogy a gyerekvállalásból/nevelésből társadalmi kérdés lett, én soha ennyi bántást nem kaptam még semmi miatt, mint azért, hogy úgy döntöttem, hogy nekem nem kell, nem lesz.
VálaszTörlésAz meg, hogy becsméreli valaki az új otthonotok, közel gusztustalan viselkedés. :(
Hihetetlen, hogy elvek mentén mennyire bántják a másik embert az "okosok". Semmi közük ahhoz hogy akarsz-e gyereket. MINDEN döntést tiszteletben kell tartani. Ez a te életed. Én maximálisan megértelek. Azzal kiverem a biztosítékot, hogy azt mondom, hogy valószínű szeretnék gyereket, mert kíváncsi vagyok, de egyáltalán nem minden áron. Sőt.
TörlésNekem három gyerekem van, és nem vagyok elég szigorú, de másoknál kutatni, pakolni, parancsolgatni, azt nem lehet elviselni, az enyémeknél fel sem merült, szerintem azért, mert benne van a levegőben, hogy elfogadhatatlan.
VálaszTörlésÉn nagyon szeretem a gyerekeket, de egy csomó gyerek idegesítő. Szerintem kell a normális visszajelzés minden életkorban, hogy tekintettel vagyunk egymásra, és senki nem csicskája senkinek. Nem azért ugrunk sokszor a gyerekeinknek, mert szolgálni tartozunk neki, hanem mert a helyzet megköveteli a gyors reakciót, és ő nem képes rá.
És sok mindent megteszünk szeretetből, amiért meg jár a köszönöm. Jól működő családokban kölcsönösen.
Azt mindenképp állítom, hogy saját gyerek egészen más, olyan dolgokat direkt élvezel, amit korábban tíz percig bírtál udvariasságból. De ez a gyerek-dolgokra áll, nem a bunkóságra. Nagy különbség.
Egyértelműen a felnőtt felelőssége, ha kis zsarnokot nevel a gyerekből. Láttam nagypapákat, akik egész életükben keményen dolgoztak, a saját gyerekeiket rendre nevelték, az unokáknak meg megengedik, hogy feltöröljék velük a padlót. Fitymálják az ajándék-csokit, a fotelből ugráltatják az öregeket, és még le is szólják őket.
Ez nem csak érthetetlen hülyeség , de az egész társadalomra nézve káros.
ezen most annyira vigyorgok, hogy csomó gyerek idegesítő. Köszönöm. Igen. Csomó az. Főleg kupacban :D
TörlésÉs hülye hasonlat: sose a kutya a hibás. Mindig minden felelősség a gazdié. Szerintem itt is a "gazdi" a ludas.