Dió

 Úgy látom, az az infó kimaradt, hogy Diót műtötték a szemével.

Egyik vasárnap arra ébredtünk, hogy csupa vér minden. A szeménél volt egy szemölcs, amit már többször megmutattunk dokiknak, de mind azt mondta, ha nem zavarja, ilyen idős kutyánál már nem veszik le. 

Hát... sikeresen elvakarta. 

Abba most ne is menjünk bele, hogy az a kijelentés, hogy "ilyen idős", mennyire paffra tesz. 

9 éves. Még gyerek. Meg különben is. Most került hozzám.

Szóval, megműtötték, kapott gallért, irodakutya lett, szépen meggyógyult. 

A tegnapi kontrollon mondták, hogy nagyon gyorsan terjed a szürke hályog a szemén. Újabban a bal lábára sántikál, de egyelőre nem tudni az okát.  

Horkolva alszik a nappaliba, néha vakkantgat a semmibe. 

Spirulina porral tömöm, meg barfos kutyus lóval és nyullal, ettől remélve az örök életet. Mert mi megegyeztünk. Megegyeztem vele, hogy addig él, ameddig én. Erről nem nyitok vitát. 

Ma reggel fészpörgetés közben olvastam, hogy egy Dióval egyidős kutyus, akivel a lakásnál rengeteg sokat játszottak, ma elköltözött ebből a hideg télből az örök tavaszba. 

Tiszta ciki, hogy zokogok egy kis barát kutyus miatt már vagy fél órája....

Ez velünk egyszerűen nem történhet meg.